Barkóczi Balázs írása

Hogyan jellemezné leginkább a mostani Jobbikot? – tette fel a kérdést az IDEA Intézet kutatása, amelynek eredményeiről bővebben itt olvashatunk.

Forrás: 168 Óra

Röviden az eredmények alapján elmondható, hogy a Jobbik identitáskampánya mérsékelten volt sikeres, a válaszadók többsége még mindig szélsőséges (41%), és radikális (28%) pártként azonosítja Vonáékat, és csupán 12 százalékuk gondolja néppártinak. Ennek a radikális imázsnak a járulékos identitásjegyei a választók szemében a romaellenesség (29%) és az antiszemitizmus (27%), továbbá az EU-ellenes (18%) és oroszbarát (10%) attitűd. Az elitellenesség és a rendszertagadás, mint karakterjegyek, és egyfajta antidemokratikus kívülállás továbbra is meghatározóak a párt megítélése szempontjából, noha a néppárti jelleg hangsúlyozásával az ezekhez kötődő témák az utóbbi időben kiszorultak a hivatalos kommunikációból. Mindemellett pont a hagyományosan néppárti értékek azok, amelyeket a választók csak elenyészően kis hányada köt a párthoz: a hitelességet 8, a hozzáértést 7, a mérsékeltséget és a profizmust pedig 5-5 százalékuk jelölte meg a Jobbik jellemzőjeként. Vagyis a Jobbik mint politikai márka a magyar választók számára még mindig jelenti a mozgalmi alapon szerveződő, szélsőségesen romaellenes és antiszemita szervezetet. Hozzá kell tenni ezek a számok nem lehetnek függetlenek attól, hogy a lágy cenzúrát alkalmazó kormányzati médiatér ilyennek is ábrázolja a Jobbikot, elég csak a szélsőséges jobbikos önkormányzati képviselői megszólalások reprezentációjának módjára gondolni.

Bár a magyar szavazók a korrupciót az egyik legfontosabb társadalmi problémának tartják (igaz, pártpreferenciájukat ez nem befolyásolja, lásd a Medián és a Transparency International felmérését), a Jobbik megítélésében mindez nem játszik szerepet: legalább annyian gondolják korruptnak (10%), mint tiszta kezűnek (9%) a pártot.

Összességében a Jobbikot határozottan jobboldali radikális karakterű entitásként, de nem politikai cselekvőként határozzák meg: a kívülről érkezettek politikai amatörizmusáról kialakult képet hét év parlamenti munkájával sem sikerült teljesen felülírni. A Jobbik ebben az értelemben még nem tört ki tehát a karanténból. Talán nem hiába nyilatkozza azt Vona Gábor Havas Henrik nemrég megjelent könyvében, hogy szíve szerint „a Jobbik nevét és logóját is megváltoztatná.”

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2017. november 25. és 28. között vette fel az ország felnőtt népességét nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus tekintetében reprezentáló 1000 fő megkérdezésével. A mintavételi hiba legfeljebb +/- 3,1 százalékpont.