IDEA Intézet

A jelenlegi válsághelyzetben az egészségügyi, oktatási közszolgáltatások alulfinanszírozása és reformjának eredménytelensége vált még jobban láthatóvá, így ennek tudható be az arrogáns kormányzati terelés a nyilvánosságban. Ezekben a technikákban sincs semmi újdonság. Megint keverik Magyarországot a magyar kormánnyal. Aki kritizál, az azonnal rendszerellenessé válik. Aki nem fogadja el a már elsőre is abszurdnak tűnő bejelentéseket, az egyéni életstratégiák kialakításához nélkülözhetetlen információk hiányát az talán majd pánikkeltőnek nyilvánítják és fegyelmezetlennek bélyegzik. Mégis úgy tűnik, hogy a szolidaritást és összetartást igénylő helyzetekben nem a lebutított poroszos fegyelem-alapú társadalom, ami képes belátni a saját érdekeiben foganatosított korlátozásokat, hanem pont azok, akik felfogják a saját érdekükben hozott intézkedések jelentőségét.

Vasali Zoltán írása

Kép: Piac és Profit

Megjelent egy hír, mi szerint "Orbán Budapest-terve: 100 nap türelem helyett kivéreztetés". Ezen a ponton érdemes végiggondolni, hogy mire jogosult és mire nem Budapest az uniós költségvetési struktúrában. 

Hajdu Nóra elemzése

Kép: Magyar Hang

Az IDEA Intézet már számos választás esetében vizsgálta részvételi arányok és szavazatszámok alapján, illetve szavazókörökre bontva a választók mozgását és viselkedését. Ebben a blogbejegyzésünkben a IX. kerületet elemezzük az október 13-i eredmények tükrében.

Előzetesen az ábrákhoz annyit, hogy ellenzéki EP-szavazatarány alatt a DK, az MSZP-Párbeszéd, a Momentum Mozgalom, az LMP, valamint a Jobbik listás eredményét értjük. A 1. ábrán a pontfelhő, amely a IX. kerületi 53 szavazókört reprezentálja, alapvetően a +1 meredekségű egyenes felett helyezkedik el, vagyis Baranyi Krisztina szavazataránya érdemben magasabb volt, mint az ellenzéki pártok támogatottsága a 2019-es EP választáson. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a megválasztott polgármester egyéb pártok (pl. liberálisok, MKKP) szavazóinak támogatását is megszerezhette, de akár fideszes szavazókét is. Ezen megállapításhoz azt feltételezzük, hogy a 2019-es EP-választás óta érdemben nem változott az ellenzéki pártok támogatottsága. Ez nem is irreális, hiszen az EP-választást követően jelentősebb elmozdulás a pártpreferenciák terén nem történt.

1. ábra Budapest IX. kerület szavazóköreinek választási eredménye a 2019-es önkormányzati és 2019-es EP-választáson

Baranyi Krisztina szavazataránya bőven túlszárnyalta Karácsony Gergely hasonló eredményét. Ez jól látszik a 2. ábrán az „B” pontfelhő elhelyezkedésében a fekete +1 meredekségű egyeneshez képest – bőven felette van a legtöbb pont. A „D” pontfelhő Karácsony és Puzsér Róbert összesített eredményt mutatja. Itt a pontok szorosan az egyenes mentén helyezkednek el, vagyis Baranyi Krisztina vélhetően Puzsér támogatóit is magáénak tudhatta. A „C” ábra alapján Baranyi még az induló ellenzéki képviselőknél is népszerűbbnek bizonyult, főleg azokon a helyeken, ahol az ellenzéknek 55 százalék feletti támogatottsága volt. Nem meglepő módon a IX. kerületi ellenzéki képviselők szavazataránya szintén felülmúlta Karácsony Gergelyét az 53 szavazókör döntő részében („A” ábra).

2. ábra Budapest IX. kerület szavazóköreiben a képviselő-választás, polgármester és főpolgármester választás eredménye a 2019-es önkormányzati választásokon

Azokban a szavazókörökben, ahol a Momentum az EP-választáson jól szerepelt, ott Baranyi Krisztina támogatottsága is az átlag feletti volt október 13-án. Egyértelmű pozitív kapcsolat van a két változó között, feltételezve, hogy az ellenzéki pártok támogatottságában nem következett be jelentős módosulás az EP-választáshoz képest. Ez az erős pozitív korreláció (kapcsolat) Ferencvárosban már nem mutatható ki a DK-szavazóinak körében: sokkal gyengébb, mint a Momentum esetében. Az MSZP-P, az LMP és a Jobbik érdemben alacsonyabb támogatással bírt az EP-választáson, mint a DK vagy az LMP, ennek következtében azok csekély súlya miatt nehezebben mutatható ki kapcsolat Baranyi Krisztina-, és ezen pártok EP-szavazataránya között.

3. ábra Baranyi Krisztina szavazataránya a DK és Momentum EP-szavazatarányának függvényében a IX. kerületi szavazókörökben

Azokban a szavazókörökben, tehát ahol a Momentum az EP-választáson jól szerepelt, ott Baranyi Krisztina támogatottsága is az átlag feletti. 

4. ábra Baranyi Krisztina és az ellenzéki pártok EP-s szavazatarányának különbsége a ferencvárosi szavazókörökben

Az előbbi és a lenti térképen a ferencvárosi szavazókörök adatai vannak feltüntetve (a pontok szavazókörök címénél szereplenek). Baranyi Krisztina leginkább a Középső-Ferencvárosban múlta felül az ellenzéki pártok EP-választási eredményét. A József Attila lakótelepen két olyan körzet is, amelyben 7 százázalékpontnál is jobban szerepelt, mint az ellenzéki pártok 2019. május végén.

5. ábra Baranyi Krisztina, valamint Karácsony és Puzsér együttes szavazatarányának különbsége, illetve Momentum EP-támogatottsága a ferencvárosi szavazókörökben

A térképen jól látszik, hogy Középső-Ferencváros a Dunához közel eső részén Baranyi Krisztina támogatottsága meghaladta Karácsony és Puzsér együttes támogatottságát. Ezeken a szavazókörökben a Momentum EP-választáson elért támogatottsága is a ferencvárosi átlag felett volt. Külső-Ferencvárosban, ahol a DK inkább erősebb, Baranyi Krisztina Karácsony és Puzsér összesített szavazatarányát inkább nem érte el. Belső-Ferencvárosban Baranyi szintén inkább kevesebb szavazatot kapott, mint Karácsony és Puzsér.

A 2016-os demokrata előválasztás meglepetés jelöltje Bernie Sanders volt, aki a várakozásokkal ellentétben kifejezetten hosszú ideig versenyben maradt Hillary Clintonnal szemben. A szenátor állandó jelzőjévé vált, hogy a demokratikus szocializmus támogatója. A demokrata jelöltek közül Sanders esetében ez a legmeghatározóbb az ideológiai címke. Érdemes tehát végiggondolni, hogy akik 2016-ban Bernie Sanderst támogatták, most ki mellé teszik a voksukat.

Hajdu Nóra elemzése

Fotó: Vox

A korábbi előválasztások tapasztalatai szerint minél inkább a kezdeti szakaszában járunk az előválasztásnak, annál meghatározó(bb) a jelöltek neme. Minél kevesebb a valós tudás a jelöltek személyéről, annál meghatározóbb információ sokaknak az a tény, hogy nő vagy férfi a jelölt. Ez pedig magyarázatot adhat arra is, hogy vajon Elizabeth Warren és Kamala Harris számai miért csak az első tévévitát követően ugrottak meg.

Hajdu Nóra elemzése

Kép: FiveThirtyEight

A jelölt mögött felsorakozó európai pártcsaládok, egyes nemzeti pártok az unió történetének egy fontos pillanatában határozták meg a helyüket az európai erőtérben. A néppárt, a liberálisok és a szocialisták meghatározó része felismerte, hogy az Európai Bizottság elnökéről szóló szavazás valódi tétje az Európa-párti többség egyben tartása és együttműködése a kialakult helyzetben. Az Ursula von der Leyen mögött kialakuló többség azonban más szempontból csak ideiglenes. Olyan ügyeket érintett (a teljesség igénye nélkül: európai minimálbér, menekültügyi kérdések reformja, új időszámítás zöldtémákban), és vázolt fel azokra megoldási javaslatokat, amelyek az Európai Parlamentben többség nélkül halálra vannak ítélve.

Hajdu Nóra elemzése

Kép: 24.hu

Az Európai Parlament kedden este szavaz majd Ursula von der Leyenről. A szavazás előtt a plenáris ülésen hallgatják meg Strasbourgban a német politikust, akinek valószínűleg „élete beszédére” kell készülnie. A német szocdemek európai képviselői, illetve a belga szociáldemokraták már bejelentették, hogy kedden nem szavaznak von der Leyenre. Ha az Európa-párti zöldek mellett a szintén Európa-párti szocialisták és liberálisok nagyrésze sem szavazza meg Ursula von der Leyent, előállhat az a helyzet, hogy a jelöltnek csak a populista, euroszkeptikus pártok voksaival lesz meg a többsége. Amennyiben Ursula von der Leyen elbukná Strasbourgban a szavazást, az Európai Tanácsnak 30 nap áll rendelkezésére, hogy a tisztségre új jelöltet nevezzen meg.

Hajdu Nóra elemzése

Forrás: Deutsche Welle

Míg júniusban még több mint húsz jelölt vitázott egymással, könnyen lehet, hogy szeptemberben már csak öten állnak majd a pódiumon. Az első két vitán való részvételhez a következő feltételeket kellett teljesíteniük a politikusoknak: legalább három országos közvéleménykutatásban legalább egy százalékos támogatottság, illetve legalább 65 ezer adományozó, akik 20 különböző szövetségi államból érkeznek. A harmadik vitában való részvételhez már ennél is többre lesz szükségük a jelölteknek.

Hajdu Nóra elemzése

Forrás: FiveThirtyEight

Hajdu Nóra elemzése

A lisszaboni szerződés (az unió alapszerződése) nem rendelkezik a csúcsjelölti rendszerről, vagyis nem kapcsolja össze normatív módon az EP választások eredményét a bizottság elnöke tisztségének betöltésével (csak annyit mond, hogy a Tanács az EP választások eredményének „figyelembevételével” jelöljön bizottsági elnököt). Ezt a 2014-ben először alkalmazott rendszert az unióban hosszabb ideje érzékelt demokratikus deficit ellensúlyozására politikai megállapodásként vezették be, tehát jogi kényszerítő jellege nincs.

Forrás: Spiegel

Barkóczi Balázs politológus (IDEA Intézet)

Egy időközi polgármester-választás eredménye még ekkor is inkább sajtószenzációval bíró esemény, mint a parlamenti választások eredményeit akár mikroszinten is előre valószínűsíthető aktus.

Kép: Blikk