HTML

Az IDEA Intézet célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) Alaptörvény (2) alaptörvény (4) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) Baranyi Krisztina (1) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) Bernie Sanders (2) bíróság (2) bizalom (1) Bizottság (3) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (2) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) demokraták (1) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (3) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (3) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (2) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Ferencváros (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) Hillary Clinton (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (4) Joe Biden (1) kampányfinanszírozás (1) Karácsony Gergely (2) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) koronavírus (1) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) Merkel (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (2) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) néppárt (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (3) Orbán Viktor (3) Oroszország (4) összefogás (10) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) SPD (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (3) Tyimosenko (1) Ukrajna (3) Ursula von der Leyen (3) USA (3) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Janukovics kosara: az ukrán fiaskó következményei

IDEA Intézet 2013.12.03. 09:35

Radnóti András írása

Úgy tűnhet, hogy az EU–Ukrajna társulás múlt heti elmaradása tragédia az Unió globális jövője szempontjából. Az ukrajnai, illetve az EU-n belüli folyamatokat szemügyre véve azonban nem tűnik lezártnak az ügy. Az sem biztos, hogy így a rosszabb.

Közel egy éve lehetett tudni, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalásoknak a múlt heti vilniusi Keleti Partnerség-csúcson kell betetőznie, mégpedig egy szabadkereskedelmi és társulási megállapodás aláírásával. Lehetett tudni, hogy Oroszország geopolitikai érdekeit súlyosan sértené Ukrajna és az EU összefonódása, hogy inkább saját regionális integrációs projektjében, a Vámunióban szeretné látni a délnyugati szomszédot. Lehetett tudni, hogy Moszkva minden eszközt bevet majd a megállapodás ellehetetlenítésére – márpedig komoly zsarolási potenciállal bír. Lehetett tudni, hogy ezért Ukrajna dönti majd el az Oroszország által kiprovokált integrációs versenyt.

És azt is lehetett tudni, hogy Ukrajna bármilyen irányba mehet, mert – ahogy a Zerkolo Nyegyeli című ukrán lap szerkesztője fogalmazott az Economistnak még februárban – az ország „kedvenc sportja már régen mindent megígérni és semmit sem csinálni”. Lehetett tudni, hogy Janukovics nem rajong a demokratikus kontrollért, amivel az EU-társulás járna, de fontos neki a politikai-gazdasági függetlenség, amelyre az orosz égisz alatti Vámunió jelentene veszélyt. Lehetett sejteni, hogy ezért a status quo fenntartására, az el nem köteleződésre fog játszani, miközben igyekszik némi pénzt kicsikarni Moszkvától és Brüsszeltől egyaránt. A múlt heti csúcs előtt néhány nappal, amikor Brüsszelben már-már elhitték, hogy ennek vége és Ukrajna leteszi a voksát Európa mellett, Janukovics váratlanul – de persze nem meglepően – bejelentette az EU-val folytatott tárgyalások felfüggesztését és így a megállapodás határozatlan idejű elhalasztását.

Tény, hogy a kezdetben szkeptikus Oroszország a nyárra már valós veszélynek látta a megállapodás novemberi aláírását, és elkezdte húzni a kötelet. Egy sor nagy ukrán cég termékeit tiltotta ki a piacáról egészségügyi szabályozásokra hivatkozva és megerősítette a határvédelmet, lelassítva, olykor ellehetetlenítve a kereskedelmet. A Gazprom ismét világossá tette, hogy az előnytelen gázszerződést nem lehet újratárgyalni, és kifizetetlen számlákkal hozakodott elő, míg Putyin zárt ajtók mögött megbeszéléseket kezdett Janukoviccsal. Az EU pedig, látva a zsarolást, egyre engedékenyebbnek mutatkozott feltételeit, különösen a Štefan Füle bővítési biztos által unalomig szajkózott „szelektív igazságszolgáltatást”, tehát a bebörtönzött volt miniszterelnök Tyimosenkót és miniszterét, az időközben – egy, az EU-nak tett gesztusként – kegyelmet kapott Lucenkót tekintve. Annyira, hogy ha Janukovics is úgy akarja, az EU vezetői múlt héten minden további nélkül aláírták volna a szerződést, hiába ül Tyimosenko még mindig börtönben és várja a folyó gyilkossági ügy végén feltehetően rá váró életfogytiglant. Kár köntörfalazni: Oroszországhoz hasonlóan az EU-nak is elsősorban geopolitikai szempontból fontos a stabil, demokratikus, európai Ukrajna.

Eddig talán logikus az EU vereségeként elkönyvelni Janukovics kosarát. De világos: aligha lett volna stabil a megállapodás, ha az ukrán elnök azt – a meg nem állapodáshoz hasonlóan – napi politikai céljai, újraválasztása és gazdagodása céljából használja. Márpedig érdemes észben tartani, az EU mekkora presztízst kockáztat ezen az ügyön – talán jobb, ha Janukovics nem kártyázza el.

 

Jevromajdan

A tárgyalások felfüggesztésének hírére tízezres tömegek vonultak Kijev, Lviv, Ogyessza és egyéb városok utcáira, hogy a döntés ellen, az EU mellett tüntessenek. A jelentős részben középosztálybeli fiatalokat – akik a hamar Jevromajdannak (Eurótérnek) keresztelt tüntetéseket mozgatják – már nem történelmi sérelmek, az Oroszország befolyásától való ódzkodás mozgatja. Azért akarnak Európához tartozni, mert abban látják a biztosítékot a mindent átölelő korrupció lebontására, a demokrácia és a jogállam megerősítésére: ha úgy tetszik, a biztosítékot Janukovics ellen. A transzparenseken gyakran látható „Україна за ЄС”, „Ukrajnát az EU-ba” szöveg persze némiképp elrugaszkodott, az ukrán tagság elképzelhetetlen a belátható jövőben. Ettől eltekintve azonban a tüntetők jól számolnak. A megállapodás, ha aláírják, a jogállami-demokratikus normák EU-s felügyeletével, Oroszországgal szemben politikai védelemmel, valamint a közös piachoz való hozzáférés és az országba betóduló fejlesztési támogatások révén gazdasági fellendüléssel jár majd.

A Jevromajdan mind céljaiban, mind intenzitásában összemérhető a 2004-es narancsos forradalommal, amely a választásokat akkor elcsaló Janukovicsot elsöpörte – hogy aztán a forradalmi vezető, Julija Tyimosenko által támogatott elnök, Viktor Juscsenko árulása folytán előbb 2006-2007-ben miniszterelnökként, majd 2010-ben elnökként ismét hatalomra kerüljön. Reális veszély, hogy represszióhoz és választási csaláshoz fordul majd – péntek este már tömegverekedésbe fordult oszlatásról szóltak a kijevi híradások.  Ezek felett Putyin várhatóan szemet huny majd, az EU azonban nem hagyhatja magára ukrán pártolóit. 

Európai fellépés

A közös, európai vereség érzete a közös külpolitika megerősödéséhez vezethet. Az ukrán ügy fontosságát minden tagállam belátja; a pofon talán ráébreszti őket a határozott, közös fellépés szükségességére. Hogy ezt ki képviseli, részletkérdés: Vilniusban történetesen az „uniós külügyminiszter” Catherine Ashton harmatgyenge volt a „továbbra is nyitva álló ajtóról” és a „lehető leggyorsabb előrelépésről” szóló beszédével, míg az Európai Bizottság elnöke, Barroso keményen bírálta az oroszok nyomásgyakorlását.

A közös külpolitikának most az lenne a feladata, hogy éles hangon elítélje Putyin mellett Janukovics viselkedését is. Szolidaritást kell tanúsítania az ukrán tüntetőkkel és késlekedés nélkül szankcionálni az esetleges repressziót. Komoly károkat okozhatna egy, Janukovicsra és a „családra”, vagyis a rokonok és barátok őt körülvevő oligarchikus körére vonatkozó utazási tilalom és európai bankokban pihenő betéteik befagyasztása, de ennél erősebb szankciókra is van lehetőség.

Az Uniónak – Oroszországgal ellentétben – nem lehet egyetlen, mindent felülíró szempontja a geopolitikai érdek. Az EU befolyásának lényegét a globális színtéren – gazdasági ereje mellett – a világon mindenütt „európainak” nevezett értékek, a demokrácia, a jogállam, az emberi és kisebbségi jogok feltétlen tisztelete adja. Leghatásosabb külpolitikai eszközének pedig rendre az integráció bizonyul; láthattuk, a Jevromajdan tüntetői is ebben reménykednek. Azzal, hogy a társulás jogállami és demokratikus feltételeiből enged, az EU éppen fő vonzerejét relativizálja. Az esetlegesen újrainduló tárgyalásokban ezért az Unió nem tanúsíthat az eddigihez hasonló rugalmasságot a feltételeit illetően: ki kell erőszakolnia a jogbiztonságot, az elszámoltathatóságot, a szabad választásokat, és ki kell erőszakolnia Julija Tyimosenko perének újratárgyalását akkor is, ha ő maga kéri a börtönből kijuttatott üzenetében, hogy tekintsen el ettől.

A vilniusi fiaskó végleg bebizonyította, hogy az EU-nak nem Janukovicsot kell meggyőznie a feltételekben tett engedményekkel vagy támogatási licittel. Az Uniónak az ukránokat kell meggyőznie. Elsősorban azzal, hogy megfelel annak a képnek, amit azok róla alkottak: tartja magát az értékeihez és nem enged a feltételeiből. Másodsorban pedig azzal, hogy erősíti ezt a képet: közelebb hozza magához Ukrajna polgárait. Ezt vízumliberalizációval (de legalábbis -enyhítéssel), felsőoktatási csereprogramokkal, időszakos munkavállalói engedélyekkel lehetne elérni.

Ez lehetne tehát a közeljövő programja – mármint Brüsszelben. A megállapodás egyelőre pihen, most Ukrajnán a sor. Hogy Putyin mit ígért Janukovicsnak döntéséért cserébe, nem tudhatjuk; egyelőre úgy tűnik, az elnök eláshatja 2015-ös újraválasztási reményeit. Egy másik elnök pedig talán elhozza majd az elszántságot, ami ahhoz kell, hogy Ukrajna végleg európai útra álljon. A Jevromajdant és az ukrán népet az EU-nak addig is határozott, közös fellépéssel, kemény szavakkal és – ha szükség van rá – tettekkel kell támogatnia. 

 


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: tüntetések EU Ukrajna Putyin Janukovics Jevromajdan Tyimosenko

19 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr175672789

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.12.03. 14:26:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔batyu♔ 2013.12.03. 15:25:05

Miért lenne az EU számára tragédia? Mert az orosz érdekszférába tartozik?

A szokásos hazug propaganda, lehet bécsben cukrászdád, mire pár hülye agyonvereti magát. Aztán ha társulnak, jönnek a kifogások, túl szegény vagy, egyenlőre még nem dolgozhatsz nyugaton, stb. Azt mondanom sem kell, hogy attól Ukrajna még gazdagabb sem lesz, sőt járhat úgy mint mi, nagyon nehezen lehetett kiebrudalni az erőforrásainkra rátelepedett nyugati cégeket, cserében nácik, antiszemiták vagyunk.

♔batyu♔ 2013.12.03. 15:26:14

("A szokásos hazug propaganda.." természetesen nem a blog posztjára értettem)

omboz 2013.12.03. 15:35:52

Ukrajna valójában két rossz között választ. Szerintem tévedés azt gondolni, hogy az EU-tagság politikai-gazdasági függetlenséggel jár, mint ahogyan az alábbi, blogbejegyzésből idézett szövegrészben ki van jelentve. Aki szegény -márpedig Ukrajna az- azt "demokratikusan" vagy tekintélyelvűen, de szegényként engedik csak tovább létezni.

"Lehetett tudni, hogy Janukovics nem rajong a demokratikus kontrollért, amivel az EU-társulás járna, de fontos neki a politikai-gazdasági függetlenség, amelyre az orosz égisz alatti Vámunió jelentene veszélyt."

Messzi Vetek 2013.12.03. 16:01:27

nem szeretnék kötökedeni (na jó: egy kicsit), de ha egyszer Kijevet használ, akkor miért nem használja a másik két városnál is annak magyar neveit (Ilyvó, (vagy akár Lemberg), illetve Odessza)?

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.03. 16:11:41

Ukrajna egy pravoszlav, ortodox allam, soha nem tartozott semmilyen tekintetben europaba. Nincs helyuk az unioban. Az eu nak kell uj piac es eletter, errol szol ez.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.12.03. 16:27:56

Ukrajnában a technokrata realisták Oroszország mellett állnak, az agyatlan álmodozók meg a EU mellett. Az arány 80:20.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.12.03. 16:30:03

@visszakettopadlogaz:

Pravoszláv = ortodox.

Egyébként Ukrajnában jelentős katolikus kisebbség van, kb. 10 %.

J.László 2013.12.03. 16:34:55

Nagy Péter óta Oroszország megszámlálhatatlanul sok háborút vívott a svédekkel, lengyelekkel, törökökkel, németekkel Ukrajna birtokáért. Vissza fogják szerezni Ukrajnát és helyre fogják állítani a régi birodalmukat. Naiv, aki azt hiszi, nem ez vár a magát szemmel láthatóan nem nagy sikerrel kormányzó Ukrajnára.

Bambano 2013.12.03. 16:46:46

ha az eu "kierőszakolja" a saját normáinak érvényesülését, mivel lesz jobb, mint az az amerika, amelyik folyton bombázókkal exportálja a saját demokráciafelfogását?

hint: semmivel.

egyébként érthető, hogy az eu benyomorítaná ukrajnát, annyi szabad, feltöretlen jó minőségű szántóföld nem sok maradt a környéken, amire rátehetnék a kezüket.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.03. 17:04:27

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca: hogyne, a karpataljai magyarok sem ortodoxok - de en tovabbra is allitom hogy ukrajnanak nincs helye az europai kozossegben, semmilyen ertelemben.

Az eu persze akarja mert.. Tudjuk miert.

Amugy kerdezem: mi az eu tagja vagyunk, de nincs korrupcio? Muhahaha. Az ukranok azon resze akik eu tagsagot akarnak most ott tartanak fejben mint mi a kilencvenes evek vegen - illuzio kergetesnek hivom ezt.

Radnóti András 2013.12.03. 17:05:26

@visszakettopadlogaz: Tehát szerinted az EU római katolikus klub, ez a meghatározó tulajdonsága és a tagság feltétele. Vagyis a szintén pravoszláv (ortodox) Bulgáriát ki kéne rúgni, Szerbiával fel kéne függeszteni a tárgyalásokat, a muzulmán Bosznia és Törökország tagsága ördögtől való. Ha pedig Ukrajna soha nem volt semmilyen értelemben európai, akkor a hajdan magyar Kárpátalja sem, tehát Magyarország sem. Létező érvelés, de én nem így gondolom.

Egyébként meg hát semmi nem egészen úgy van ma, mint Nagy Péter vagy akár Sztálin idejében. Téved, aki nagyhatalmi játszmákról beszél, amikben Ukrajnának nincsen szava. Téved a szevasztopoli önkormányzat, amikor orosz katonai beavatkozásban reménykedik - ez teljességel elképzelhetetlen. Ahogy azt az írásban is érzékeltetni igyekeztem, a döntés az ukránoké. Láthatjuk: élnek vele.

Az EU-nak nem szántóföld kell és nem élettér. Piac persze igen, és főleg globális befolyás, gazdasági és politikai hatalom, ha tetszik. Európa egyik legnagyobb országa komoly ütőkártya lenne.

Nem mellesleg Magyarország elemi érdeke, hogy a legnagyobb szomszédja ugyanabba az érdekszférába tartozzon.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.03. 17:05:29

@J.László: tokeletessen ez az en allaspontom is, hozzateszem: ukrajnanak is jobb lenne egy eros orosz szovetseg.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.03. 17:07:16

@Radnóti András: az a baj hogy a tapasztalat mast mutat mint amit az eu iger.

J.László 2013.12.03. 17:12:16

@Radnóti András:
"Téved a szevasztopoli önkormányzat, amikor orosz katonai beavatkozásban reménykedik - ez teljességel elképzelhetetlen." A politikában el kell felejteni ezt a szót: elképzelhetetlen.

"Az EU-nak nem szántóföld kell és nem élettér." Pont az kell neki. Európában már aranyért sem kapsz termőföldet. Ukrajnában ott van a világ legjobb földje üveggyöngyökért.

Radnóti András 2013.12.03. 17:16:42

@visszakettopadlogaz: Úgy látszik, a kijevi tízezrek nem így gondolják. Az orosz és a nyugati társulást támogatók nem 80-20 arányban aránylanak egymáshoz, de tény, hogy megosztott a társadalom. Az utolsó adat, amit láttam, tavaszi, ott kiegyenlített volt a két tábor. Csakhogy az oroszokkal szemben az ellenérzések erősebbek, nyilván történelmi okokból. Ha érdekel, még tavasszal írtam erről: russiancouncil.ru/en/blogs/westerlies/?id_4=360

Nem tudom, mire gondolsz azzal, hogy a tapasztalat nem igazolja az EU ígéreteit - arra, hogy Magyarországon meg mindenhol másutt van korrupció? Van, de még a jelenlegi Magyarországon sem olyan, annyi és úgy, mint Ukrajnában. Másrészt viszont a választásokat durván elcsalni, tüntetőket durván elnyomni, politikai ellenfeleket sorban lesittelni a társulás után nemigen lehetne kőkemény szankciók nélkül.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.03. 18:38:13

@Radnóti András: kisse tuldimenzionalod szerintem hogy mit tud adni az EU az ukranoknak - szerintem sokkal kevesebbet mint amit ok hisznek errol - de ez a szituacio ismeros lehet a magyar kozelmultbol is.

Bambano 2013.12.03. 19:15:24

@Radnóti András: miért, választásokat elegánsan elcsalni, tüntetőket finoman elnyomni lehet?

Aki nem tüntethet, nem gyakorolhatja gyülekezési és szólásszabadságát, annak csak minimális különbség, hogy kapott-e kis vizet a vízágyúból vagy egyéb ötletekkel akadályozták a jogai gyakorlásában.

Oké, nálunk van olyan tüntetés, hogy nem nyomják el a tüntetőket. csak oda meg kötelező menni. egyik kutya másik eb.

mostis 2013.12.03. 22:23:17

@Radnóti András: Már ne is haragudj András, én azt látom, hogy a tüntetők erőszakosak, agresszívan lépnek fel. Az ilyen tüntetőket "Európában" simán lesittelnék.

Radnóti András 2013.12.03. 23:58:52

@mostis: Nem haragszom, másképp látom. Egy-két kiugró esettől eltekintve, mint a markológépes dolog - amiben végül senki nem sérült meg - határozottak, de békések voltak. A hétvégi rendőrségi erőszakért - aminek következtében sokan kerültek kórházba - viszont ma a miniszterelnök, Mikola Azarov is bocsánatot kért. Ez csak egy ma esti hír:
www.bbc.co.uk/news/world-europe-25206058

Ami a "durva elnyomást" illeti, természetesen nem akartam én semmilyen elnyomót felmenteni. De ilyen megállapodás most született először, és nem mondanám, hogy azt remélem, hogy egy csapásra demokráciát és jogállamot teremt. Azt gondolom, hogy jó út afelé.
süti beállítások módosítása