HTML

Az IDEA Intézet célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) Alaptörvény (2) alaptörvény (4) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) Baranyi Krisztina (1) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) Bernie Sanders (2) bíróság (2) bizalom (1) Bizottság (3) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (2) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) demokraták (1) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (3) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (3) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (2) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Ferencváros (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) Hillary Clinton (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (4) Joe Biden (1) kampányfinanszírozás (1) Karácsony Gergely (2) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) koronavírus (1) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) Merkel (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (2) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) néppárt (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (3) Orbán Viktor (3) Oroszország (4) összefogás (10) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) SPD (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (3) Tyimosenko (1) Ukrajna (3) Ursula von der Leyen (3) USA (3) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Bemozgatott ellenzék és az ukrán oktatási törvény

IDEA Intézet 2017.09.15. 14:42

A közéleti-értelmiségi diskurzusokkal kapcsolatos kritikáknak visszatérő tartalmi eleme, hogy a politikusok, továbbá az írásért és olvasásért fizetettek olyan témákról beszélgetnek és vitáznak, amelyek csak őket vagy szűkebb-tágabb értelemben vett közösségeiket érdeklik. Nyilvánvaló, hogy ez egy igazságtalan ítélet, hiszen attól még, hogy az egészségügy helyzete az, ami leginkább érdekli az állampolgárokat, attól még az új alkotmány vagy a választási rendszer kérdése éppúgy fontos egy politikai közösség számára. Ahogyan az is igaz, hogy attól, hogy bonyolult geopolitikai kérdések kommentálásához nincsen mindenkinek kompetenciája, attól még a 113., hazánk nemzetközi megítélésével foglalkozó alapítványi rendezvény tud olyan fontos állításokkal élni, mint a közmunkások helyzete és szegénység felszámolására irányuló kormányzati intézkedések hiánya – illetve magának a szándéknak a hiánya – kapcsán szervezett tanácskozás

Azontúl tehát, hogy nem lehet vagy nem is érdemes a politikai és közpolitikai kérdések között élesen priorizálni, de a reagálás eszközével lehet súlyozni (sajtóközlemény, minikampány, törvényjavaslat, tüntetés, stb.), mégiscsak többen lehetnek most azok az országban, akik tanácstalanul néznek, amikor a máskor minden egyes komoly, súlyos, ciklusokon át a legmélyebb valóságokat érintő kérdésben közösen csak minimálisan vagy éppen kiállni nem tudó ellenzékiek az ukrán oktatási törvény ellen fel tudtak egységesen lépni. Amire a „komoly”, a „súlyos”, „a legmélyebb valóságokat érintő kérdés” fordulatok mind igazak.

Így aztán mielőtt bárki és főleg a (habonyizált) jobboldal vagy a politikai közösség bármely tagja azt gondolná, hogy ennek nem látom okát, indokát, jogosságát (vagy értelmét), természetesen nem erről beszélek. Lassan, ha még rezonálna rá a szívem, úgy kidobbanna helyéről, amikor azt az érvelés hallom baloldali-liberális ellenzékiektől, hogy a határon túli magyaroktól el kell venni a szavazati jogot, illetve az otromba, „az adózzon, aki itt is él” érvelést folytatják egy traumatizált, poszttrianonizált magyar politikai térben. Hozzá kell tennem ebből napról napra kevesebb van (legalábbis így érzékelem), de mivel előbbiektől való távolságom jelentős, így nem kell külön felhívni a figyelmemet senkinek sem arra, hogy ami Ukrajnában a magyar kisebbséggel, a kisebbségi jogokkal, a jövő – magyarul is beszélni (és élni) akaró – nemzedékével történik, történhet, az elfogadhatatlan, azt magyarországi politikus nem hagyhatja szó nélkül.

E téren pedig egy kormányzati vagy egy ellenzéki politikusnak nagyon más fellépési kötelezettsége, súlya és eszköze van. Jelen esetben elsősorban a kormányzati cselekvésre várhat mindenki, akinek „ez fáj”.

Ebből a pozícióból nézve volt érdekes, ahogyan Stumpf András, a Heti Válasz vitriolos újságírója szépen bemozgatta a komplett Fideszen és Jobbikon kívüli ellenzéket. Aki nem tegnap kezdte olvasni a jobboldali fórumokat, azt tudhatja, hogy ez a „hol van a TASZ, az Amnesty és a baloldal” felszólítások olyan esetekben, amikor a határon túli magyarokat érintő jogcsorbítás áll fenn, menetrendszerűen szokott érkezni adott szerzőktől, arrafelé erre külön szöveggenerátor van. Ez mindig biztos lájkcunami, mindig fel lehet mutatni a „kettős mércét”, és illusztrálni lehet, hogy lám ha nem lépnek a balosok, liberálisok, akkor 2004. december ötödike az ellenzék igazi határon túli politikája. Mindezt attól függetlenül írják az érintettek, hogy vagy ez nincs is így, vagy még az írás megszületésével egy időben a most ellenzékiek maguk is kormányzati vagy nemzetközi fórumhoz fordulnak.

Az egymással, a politikai közösség egészét érintő ügyek mentén is csak többkörösen, a nyilvánosság számára követhetetlen egyeztetési folyamat során (vagy sehogy) fellépő baloldali-liberális ellenzék Stumpf András számonkérő felkiáltására, utóbbi tájékoztatása alapján a Kettős Mérce főszerkesztőjének, Jámbor Andrásnak és a Közös Ország Mozgalom kitalálójának, Gulyás Mártonnak a közreműködésével megszervezték az ökopárti-baloldali-liberális összellenzéki tüntetést (mivel Fidesz, Jobbik nem ment, utóbbivá lett).

Mindezzel mi a gond? Semmi. Hacsak annyi nem, hogy megannyi további kérdés fakad belőle. Minek vagy kinek kell üzennie ahhoz, hogy például a Tesco-dolgozók ügyében is közösen lépjenek fel? Kinek kell publicisztikát írnia és hova ahhoz, hogy a DK, az Együtt, az LMP, a Liberálisok, az MSZP, a MOMA, a Momentum és a Párbeszéd hasonlóan közösen álljanak ki a fogorvosok, ápolók, nővérek, napközis tanárok ügyében? Ha Stumpf András éppen nem ér rá, akkor kinek posztolnia, amikor több mint 90 millió forintot a szociális és gyermekvédelmi ágazat dolgozóinak pótlékára szánt összeg landol a Tour de Hongrie nemzeti kerékpáros-körverseny évenkénti megrendezésére (hogy éppen a Kettős Mérce pár héttel korábbi témáját hozzam példának)? A ügyek száma addig folytatható, ameddig bármilyen közvetlenül a politika hatáskörébe tartozó évek óta fennálló közpolitikai kudarc – és akkor finoman fogalmaztam – eszünkbe jut.  

Ezen a ponton megint hangsúlyozni kell: ennél üzenetjellegűbb és a politikai kultúrára nézve – legalábbis amit a köznyelv alatta ért – megnyugtató fellépés nem történt mostanában az ellenzék részéről. S azt sem gondolom, hogy a munka törvénykönyve ügye és a határon túli magyar kultúra, hagyomány, emlékezet és jogok eltiprása egymással összehasonlítható lenne. Aki szerint ezt végzem most el, annak csak az egyik ügy fontos.

A kérdés csak az, hogy ki jelöl ki témát ellenzékieknek, és ha ilyen fontos ügyekben példás a fellépés egy bemozgatásra, más esetekben hogyan nem jut ennek minimuma az ellenzéki fejekbe? Lentebb megpróbálok rá magam válaszolni.

A média téma- és ügykijelölő szerepéről nyilván nem kell vitát nyitni, ez ma már adottság most és mindörökké. Nem ennek árát fizetik politikusok, amikor megrettennek bloggerektől, amikor tényleg arról beszélnek napokig a tévéstúdióban, ami az évtizedes szakmai barátságaiknak fontos. Ezzel nem az a baj, hogy arról, hanem hogy úgy. Mintha még mindig „civilek” és nem pedig politikusok lennének.

Mégis jelen esetben miért jártak el példásan a pártok? Egyrészt, mert a fellépés nem került semmibe, azaz e téren nincs egymással vitájuk sem általánosságban, sem konkrétan – ahogyan az esetek egy jelentős részében sincs. Nem áll fenn versenyhelyzet egymás között. Másrészt a baloldali-liberális politikusok, akik évek óta jelentős korrekciót folytattak a (korábbi) határon túli magyarokra vonatkozó állításaikat illetően – még az MSZP-ben is –, újra és újra úgy tekintenek magukra, mint akiknek bizonyítanivalójuk van, akiknek nagyon fel kell mutatniuk, hogy bár tartanak ők sajtótájékoztatót, adnak ki közleményt, tiltakoznak itt és ott, üzennek Kijevnek, de nekik továbbra is nagyon expliciten kell bizonyítaniuk, hogy az őket kóstolgató jobboldalról – és nem Bayer Zsolttól érkező – publicisztikáknak távolról, de távolról sincs valóságalapjuk.

Ez legyen a legnagyobb bajunk, ebben egyetérthetünk.

Ahogyan abban is, amit Stumpf ír: „Ha a kárpátaljai magyarokat vegzálják, az ellen én a patás ördöggel is hajlandó vagyok együtt tüntetni. Sőt. Még Gulyás Mártonnal is. Ha ez nem bizonyítja, hogy fontos az ügy, hát semmi sem.”

A „kárpátaljai magyarok” mellé – nem a helyükre – helyettesítsük be bármelyik Orbán-rezsim károsult társadalmi csoportot. Ha akkor is áll a mondat egyetértésre, akkor csak az a kérdés, ki és kinek írjon publicisztikát, ki küldje el azt politikusoknak, és ki szervezze meg a közös fellépést, hogy a múlt vasárnapnak legyen bármiféle, az ügyön túlmutató üzenete jövő áprilisra nézve.

Az írás szerkesztett változata a 24.hu oldalán jelent meg.

 


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: ellenzék tüntetések Ukrajna

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr7212830724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása