Mikecz Dániel írása
Még 2014 végén fogadta el a nagykoalíció Németországban a DAX vezető német nagyvállalataira vonatkozó új szabályozást, amelynek értelmében 2016-tól az új felügyelőbizottságokban a nőknek a pozíciók 30 százalékát kell betölteniük. Az alábbi blogbejegyzésben az érvek, miért nem érdemes alacsony szinten tartani azt a bizonyos „üvegplafont”.
Kép: ELTE Online
Még 2014 végén fogadta el a nagykoalíció Németországban a DAX vezető német nagyvállalataira vonatkozó új szabályozást, amelynek értelmében 2016-tól az új felügyelőbizottságokban a nőknek a pozíciók 30 százalékát kell betölteniük. Amennyiben nem sikerül női tagot választani, úgy a poszt betöltetlen marad, ezzel azonban bizonyos esetekben a munkavállalók felügyelőbizottsági képviseletét is csorbát szenvedhet. Az új szabályozás elfogadását heves konfliktusok kísérték a német nagykoalícióban. "A családügyi miniszternek nem kellene nyafognia"- ezt Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője vágta oda a szociáldemokrata Manuela Schwesignek a koalíciós vitában. Később Angela Merkel, mint a CDU elnöke kért bocsánatot a mondatért kollégájától. Az új törvényt egyébként a családügy mellett a szintén szociáldemokrata vezetés alatt álló igazságügyi minisztérium dolgozta ki.
A vezető vállalatok mellett további 3500 közepes vállalatra is vonatkozik a törvény, amelyeknek 2017-től maguknak kell célokat kitűzniük a női arány tekintetében. Az állami tulajdonban lévő cégek esetében ráadásul 2018-tól az 50 százalékos célt fogalmazták meg. A DAX cégeinek van is még hová fejlődniük, ebben a körben 25 százalékos a női részvétel a felügyelőbizottságokban, míg a legnagyobb 150-200 német vállalat esetében ez – a FAZ számításai szerint – nem éri el a 20 százalékot. A női kvótát leghevesebben a CSU támadta, szerintük az a tulajdon szabadságát is sérti, ha a tulajdonosok nem a saját belátásuk szerint választhatják meg a felügyelőbizottságok tagjait. A bajor keresztényszocialisták ezért alkotmányossági vizsgálatot kezdeményeztek a törvénnyel szemben.
A mostani 30 százalékos német kvóta még így is kevesebb, mint a 2020-as 40 százalékos, szankcionálható uniós irányelv, ami természetesen Magyarországra is vonatkozik. Ebben a tekintetben nagy a magyar elmaradás. A BUX index négy legfontosabb cégei közül, amelyek súlya együttesen 95 százalékos, egy cég éri csak el a 20 százalékot. A MOL esetében 9 főből 1 nő, az OTP-nél a 6 fős felügyelőbizottságban egy nő sem ül, a Magyar Telekom-nál 12 főből 2 női tag található, míg a legjobban teljesítő Richter Gedeon 5 fős felügyelőbizottságában 1 nő van. Angela Merkel azzal érvelt a kvóta bevezethetősége mellett, hogy így is rengeteg kiváló képességű nő dolgozik a német gazdaságban, ezért nem fog gondot okozni a megfelelő emberek megtalálása. A női kvóta ebben a tekintetben arra fogja ösztönözni a magyar cégeket is, hogy több esélyt adjanak női alkalmazottjaiknak a középszinteken is, hiszen szükségük lesz a tapasztalt munkatársakra. Nem érdemes tehát alacsony szinten tartani azt a bizonyos „üvegplafont”.
|
|
felügyelőbizottsági tagok száma |
női felügyelőbizottsági tagok száma |
nők aránya |
|
MOL |
9 |
1 |
11% |
|
OTP |
6 |
0 |
0% |
|
MTelekom |
12 |
2 |
17% |
|
Richter Gedeon |
5 |
1 |
20% |
