Hétfőtől újabb rezsielemek ára csökken, bár a mostani „csakazértis” intézkedések érdemben a megszorító csomagok miatti lakossági tehernövekedéshez mérten is minimálisak. A pb-gáz, a kéményseprés és a szemétszállítás mellett a víz- és csatornadíjak is alacsonyabbak lesznek, igaz, a legutóbbi sajtóhírek szerint utóbbi miatt a főként önkormányzati tulajdonú vízműveknek már jövőre több tízmilliárd forint értékű kompenzációs csomagra lesz szükségük (hasonlóan a távfűtés például minden villamosenergia-fogyasztó által fizetett dotációjához) – várhatóan ez az összeg sem lesz „talált pénz”, így tehercsökkentésnek becézett lépés hosszabb távon gyakorlatilag csak egyik zsebből a másikba helyezi át a pénzeket.

A miniszterelnök legutóbbi bejelentése szerint a nagyobb falatot jelentő újabb tíz százalékos áram- és gázárcsökkentés a fűtési szezon előtt, októberben várható. Az újabb – az eddigi megszólalások alapján várhatóan ismét általános – vágás részleteiről egyelőre nem részlet vált ismertté, bár a január egytől hatályos tízszázalékos csökkentés részleteit is csak néhány nappal az év vége előtt hirdették ki, jó néhány napos felkészülési időszakot hagyva a szolgáltatóknak. A fejlesztési miniszter májusban adott interjújából kiindulva azonban most sem az – egyébként szintén „egyik zseb, másik zseb” effektust jelentő – áfatartalom-csökkentés vagy éppen az MVM Zrt. busás profitjának terhelése lesz a fő irány, vagyis a szolgáltatók újabb komoly veszteségekre készülhetnek fel. Az energiahivatal élére szintén hétfőn kerülő Dorkota Lajos annyit már megelőlegezett, hogy a csúcsszerv fő feladata az árcsökkentést lehetővé tevő tartalékok felkutatása lesz – ez már úgy hangzik, mintha valódi funkcióját követné a hivatal, azaz nem a felülről jövő tízszázalékos utasítások puszta átvezetése lenne a dolga, az azonban, hogy az októberi bejelentés már jóval azelőtt megszületett, mintsem hogy az új elnök megtette volna legalább első javaslatait a témában sok mindenre utal, csak újjászületett szakmaiságra nem.

A kormány mind többször lebegteti, hogy az orosz beszállítótól olcsóbb gáz érkezik „majd” Magyarországra. Azt persze nem tudjuk, hogy mikor, hiszen a tárgyalások – legutóbbi hírek szerint legalábbis – még el sem indultak. A paksi atomerőmű bővítésével azonban lehet a kormány kezében cserealap (erre utal, hogy apránként és jól adagolva, de már minisztériumi szinten is a „jóságos cáratyuska” előnyeiről kommunikálnak). Az orosz Déli Áramlat földgázvezetéknek alternatívát állítani hivatott Nabucco tervének leállásával ugyan a Magyarországot is érintő csőépítési hullám ugyan várhatóan legalább kismértékben veszít jelentőségéből és így csökkenti a magyar kormány alkuerejét (és a hamarosan állami kézbe kerülő földgáztárolók jelentőségét) is, egy megfelelő konstrukcióval azonban valóban csökkenthető a gáz beszerzési ára – az azonban bizonyosnak látszik, hogy nem októbertől.

A szolgáltatók többsége keményebb vagy árnyaltabb formában már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az első körös rezsicsökkentés „csak” masszív mínuszokat, egy potenciális második kör (hasonló elvek alapján felépítve) azonban már működési zavarokat hoz majd. Az ehhez hasonló érvek azonban sokat nem érnek, hiszen láthatóan nem egy nyelvet beszél a kormány és az energiaipar. Az állam célja, hogy a veszteségre kényszerített cégeket olcsón (ingyen) átvegye, a cégek pedig még mindig – és láthatóan tévesen – piaci folyamatokban gondolkodnak „panaszaik” megfogalmazásakor. Minden esetre ha az oroszok pozícióik bebiztosításában gondolkodnak, akkor jól jön majd, ha nemcsak Paksot, hanem egy egész ország lakossági ellátását vagy éppen a rendszerinfrastruktúráját ajánlhatja fel nekik a magyar kormány. Továbbra is kérdés persze, hogy kinek és miért lesz majd vonzó egy ágazat, amelybe a legalapvetőbb működéshez is százmilliárd forintokat kell majd invesztálni – függetlenül attól, hogy a tulajdonos a „rossz multi” vagy a „jó állam”, esetleg a „még jobb” orosz gázbeszállító. Mi pedig csak abban bízhatunk, hogy még jó sokáig „elvtelen riogatások” maradnak az országos nagy áramkimaradások vagy egyéb ellátási problémák.