HTML

Az IDEA Intézet célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) alaptörvény (4) Alaptörvény (2) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) Baranyi Krisztina (1) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) Bernie Sanders (2) bíróság (2) bizalom (1) Bizottság (3) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (2) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) demokraták (1) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (3) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (3) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (2) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Ferencváros (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) Hillary Clinton (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (4) Joe Biden (1) kampányfinanszírozás (1) Karácsony Gergely (2) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) Merkel (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (2) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) néppárt (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (3) Orbán Viktor (2) Oroszország (4) összefogás (10) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) SPD (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (3) Tyimosenko (1) Ukrajna (3) Ursula von der Leyen (3) USA (3) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Milyen lehetőségei vannak, és mire számíthat Budapest az EU-s támogatásokat illetően?

IDEA Intézet 2020.01.13. 15:58

Megjelent egy hír, mi szerint "Orbán Budapest-terve: 100 nap türelem helyett kivéreztetés". Ezen a ponton érdemes végiggondolni, hogy mire jogosult és mire nem Budapest az uniós költségvetési struktúrában. 

Hajdu Nóra elemzése

gulyas-karacsony.jpg

Kép: Magyar Hang

Miközben egyes hírek arról szólnak, hogy elkezdődött a főváros kivéreztetése az októberi ellenzéki sikert követően, addig Palkovics László miniszter szerint semmilyen döntés nem született a kormánynál az uniós források ügyében.

Döntés valóban nem született még a 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjairól. Mindössze ott tartunk, hogy a tagállami kormányoknak javaslatokat kell megfogalmazniuk és bemutatniuk azokat az Európai Bizottság előtt. A végleges uniós költségvetést pedig az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsnak, illetve az Európai Parlamentnek szükséges elfogadnia. Természetesen a decemberben munkába állt új Európai Bizottság is nyilvánosságra hozta a saját prioritásait, öt (politikai) célt emeltek ki: digitalizáció, klimavédelem, hangsúlyosabbá váló közlekedési és infrastrukturális fejlesztések, szociális terület és a polgár közeli Európa megvalósítása. A legutolsó célkitűzést azért érdemes külön is kiemelni, hiszen ide sorolhatók be leginkább a területi logikát követő uniós támogatások, amelyek között egyaránt megtalálhatóak a városok, a tengerparti területek és a falusi térségek is.

A budapesti városvezetés érthető módon elkötelezett az uniós fejlesztési források megszerzésében. Nem véletlenül emelték ki a főváros képviselői, hogy 2010 óta alig volt olyan jelentős budapesti fejlesztés, amelyet legalább részfinanszírozóként nem támogatott az unió. Fontos érvként hangzik el az is, hogy az unió jelenlegi gyakorlata szerint az uniós támogatások fel- és elosztásáról a tagállami kormányok döntenek, ez pedig azt jelenti, hogy Budapest valóban kiszolgáltatott a kormánynak ezen a területen.

Érdemes végiggondolni ezen a ponton, hogy mire jogosult és mire nem Budapest az uniós költségvetési struktúrában. Jelenleg az uniós költségvetés 76 százalékával az Európai Bizottság a tagállamokkal és a regionális hatóságokkal partnerségben gazdálkodik az ún. megosztott irányítás keretei között, elsősorban 5 nagy pénzalap felhasználásával. Ez az 5 nagy pénzalap a következő: Európai Regionális Fejlesztési Alap (regionális és városfejlesztés), Európai Szociális Alap (társadalmi befogadás és jó kormányzás), Kohéziós Alap (a kevésbé fejlett régiók gazdasági felzárkóztatására), Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és végül Európai Tengerügyi és Halászati Alap. A Kohéziós Alapból például nem számíthat támogatásra a főváros, hiszen uniós átlagban is fejlett régiónak számít, így erre a forrásra nem építhet.

A többi pénzforrást az unió közvetlenül kezeli, ilyennek számítanak azok a támogatások, amelyeket uniós szakpolitikákkal kapcsolatos konkrét projektekre fordítanak, illetve azok a szerződések, amelyeket az uniós intézmények kötnek a működésük biztosításához.

Látható, hogy nemcsak Magyarországon, hanem számos más uniós szereplőnél felmerült a politikai szándék, hogy a városok esetében több forráshoz lehessen hozzájutni közvetlenül. Azaz elindult a gondolkodás arról hogyan kapcsolhatók ki a tagállami kormányok, és hogyan lehetséges közvetlenül pályázni EU-s forrásokért az uniós városoknak. Ezt ambicionálja a visegrádi országok főpolgármesterei által elindított együttműködés is. Azt a kérdést is  érdemes feltennünk, hogy ha elfogdjuk, hogy a kormány tényleg a főváros „elengedésére” készül, milyen módon kívánja a kormány egyfelől az adótörvények módosítását (az iparűzési adó olyan címkézését, amelyből kvázi kötelező jelleggel kellene finanszíroznia Budapestnek a közösségi közlekedést), másfelől kihagyni a fővárost az uniós források kedvezményezettjei közül.

De erről csak akkor tudunk majd bármi biztosat, ha hivatalos kormányzati álláspont is elhangzik.     


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: EU Budapest Karácsony Gergely

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr1715407422

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

chrisred 2020.01.14. 16:12:30

@MAXVAL bircaman közíró: Az uniós támogatásokra nem a tagországok, hanem a régiók pályázhatnak, pont.

consul 2020.01.14. 20:00:09

@chrisred: Az uniós támogatásokra a kedvezményezettek a tagállamok kormányainál pályázhatnak. Semmi régió... A Bizottság szerződést köt a tagállam kormányával arról, hogy az adott ország mennyi forrást milyen célterületekre szán (ez az MFF), majd a kormány készít egy programot a részletekről, amit a Bizottság elfogad. Ezután a kormány az intézményrendszerén keresztül a programban meghatározott módon szétosztja a pénzt.

chrisred 2020.01.15. 02:13:48

@consul: A "kik pályázhatnak?" és "hogyan pályázhatnak?" két teljesen különböző kérdés.

nemecsekerno_007 2020.01.15. 14:51:54

Budapest már elég nagy vízfej, nem nagyon kéne fejleszteni, inkább normálisan működtetni, az is épp elég pénzbe kerül. A régiókat kellene fejleszteni, meg a régiókat összekötő közlekedési hálózatokat, mert akkor az olyan elmaradott régiók is esélyhez jutnak mint pl. Gyöngyöspata.
Nonszensz, hogy ekkora különbségek vannak a régiók közt, aztán megy a rinya, hogy jajj túl zajos a reptér, jajj bedugul az M7-es, jajj mekkora a forgalom az M0-on.
Meg persze megy a vidéki bunkózás...

chrisred 2020.01.16. 07:53:00

@nemecsekerno_007: Ötletes elképzelés, hogy a pestiek csak dolgozzanak és fizessék az adót a költségvetésbe, amit aztán a vidékiek felélnek. De ez is csak egy darabig fog működni. Az elmaradott régiókba eddig is számolatlanul öntötték az uniós pénzt, és teljesen hiába. Az eszébe sem jut senkinek vidéken, hogy mi lenne, ha a maguk erejéből próbálnának boldogulni?

nemecsekerno_007 2020.01.16. 10:00:59

@chrisred: Költözz vidékre és mutasd meg, hogy lehet a magad erejéből boldogulni...

Nem mondom, hogy egyből Gyöngyöspatára költözz... ennyi könnyítés még belefér.

Aztán majd rájössz, hogy mire mégy a rengeteg eszeddel amikor a főváros elszívja a munkaerőt, a tőkét meg az infrastruktúrális fejlesztéseket.

Nézz már körül, hogy melyik európai országban van ekkora vízfej. Olyan mintha Berlinben 16 millió ember lakna.

chrisred 2020.01.16. 15:24:17

@nemecsekerno_007: Olyan, mintha Londonban és Párizsban az agglomerációval együtt 10-12 millió ember élne... Hoppá, hát nem annyi él?

Én sajnálom, hogy az egész országban csak a fővárosban lehet munkából megélni, de nem hiszem, hogy a kiegyenlítésnek abba az irányba kellene haladnia, hogy ezt is tönkre kell tenni.

nemecsekerno_007 2020.01.18. 13:00:07

@chrisred: Mindkettő kicsit nagyobb ország mint Magyarország. Németország se volt jó példa. Inkább Dánia, Hollandia jobb.

Senki nem akarjat tönkretenni Budapestet, ez elég nárcisztikus hozzáállás és még álszent is.

Azt kéne megérteni, hogy egy erősebb vidékkel, a főváros is élhetőbb lesz. Nem a vidék gazdaságának rovására kell élhetőbbé tenni a főváros.

Sajnálattal meg tudod mit csinálj... Több szavazó van vidéken, így ez a vita szinte értelmetlen.

Ha konstruktívak akartok lenni, akkor a vidékkel együtt kell dolgozni win-win szituációkon, ha ez nem megy akkor marad a konfrontáció.

chrisred 2020.01.19. 06:27:55

@nemecsekerno_007: Te jöttél Berlinnel, de jól van, akkor ott van Bécs. Több lakosa van Budapestnek, miközben Ausztriának kevesebb lakosa van, mint Magyarországnak. És az osztrák vidék köszöni, jól érzi magát.

Én nem látok semmi konstruktivitást abban, amivel kezdted, hogy minden szabad forrás menjen a vidék fejlesztésére, a főváros meg épphogy vegetáljon. Ez nem win-win szituáció, hanem a fővárosi adófizetők kifosztása.

nemecsekerno_007 2020.01.19. 17:16:10

@chrisred: Hát pont arról beszélek, hogy az osztrák vidék köszöni jól érzi magát. Ugyanez nem mondható el a magyar vidékről.

Ha minden pénz Budapesten marad, akkor ez konzerválja a helyzetet és akkor mindig lehet arra hivatkozni, hogy ott több adót fizetnek.

Ha nem megy a konstruktív gondolkodás, akkor sajnos csak a konfrontáció marad. Az meg nem igazán produktív.

chrisred 2020.01.20. 05:32:09

@nemecsekerno_007: Én is arról beszélek. Ott többszintű önkormányzatiság van, és nem az állam dönti el felülről, hogy melyik településbe ömöljön a pénz, és melyiktől vegyék el a megtermelt forrásokat. Az a pénz maradjon Budapesten (legalábbis a méltányos arányú része), amennyit a budapesti polgárok termelnek meg.