HTML

Az IDEA Intézet célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) alaptörvény (4) Alaptörvény (2) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) Baranyi Krisztina (1) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) Bernie Sanders (2) bíróság (2) bizalom (1) Bizottság (3) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (2) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) demokraták (1) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (3) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (3) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (2) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Ferencváros (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) Hillary Clinton (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (4) Joe Biden (1) kampányfinanszírozás (1) Karácsony Gergely (2) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) koronavírus (1) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) Merkel (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (2) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) néppárt (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (3) Orbán Viktor (3) Oroszország (4) összefogás (10) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) SPD (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (3) Tyimosenko (1) Ukrajna (3) Ursula von der Leyen (3) USA (3) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Kormányváltó közös jelöltek voksrangsora - az Együtt-PM jobban teljesített

IDEA Intézet 2014.04.18. 11:10

A 2014-es országgyűlési választás egyéni  és listás voksainak összehasonlítása hasznos adalékként szolgál a választás értelmezéséhez. Noha a pártlistás szavazatok a választási rendszerben csak országos összesítésben eredményeznek mandátumot, egyéni választókerületi bontásban lehetővé tesznek olyan elemzéseket, amelyek azt vizsgálják, hogy az adott körzetben az egyéni jelölt, vagy a pártlista volt-e a húzóerő. Amennyiben az egyéni jelölt érdemben több voksot kapott, mint az őt jelölő pártlista egy választókerületben, azt azt jelenti, hogy más pártok szavazóit is meg tudta szólítani – amennyiben viszont kevesebbet, az azt, hogy még a saját táborából sem mindenki szavazott rá. A szavazatmegosztás mértéke természetesen nagyobb is lehet az egyéni és listás voksok számszerű különbségnél – például egyenlőség esetén is elképzelhető, hogy jelölt más pártok híveinek egyéni szavazatait is begyűjtötte, ám a saját pártja támogatói közül viszont ugyanennyien nem voksoltak rá.

Elemzésünkben a „kormányváltó együttműködés” közös lista egyéni és listás eredményeit hasonlítjuk össze a 106 választókörzetben.[1] Összességében a baloldal 1 millió 290 ezer 804 listás voksot kapott, míg az egyéni jelöltjei együttvéve 1 millió 317 ezer 877 szavazatot szállítottak. A nagyjából 2%-os többlet részben annak köszönhető, hogy a 18 országos listával szemben a legtöbb választókerületben valamivel kevesebb jelölt indult, így a kispártok hívei sok helyen nem is szavazhattak a saját jelöltjükre. A jelöltszámok megvizsgálása után fennmaradó különbség viszont már minden valószínűség szerint a kampányra és a jelölt kvalitásaira vezethető vissza. Véleményünk szerint ezt a különbséget a választásra jogosultak számához kell viszonyítani, az így kapott különbség ugyanis már az adott körzet részvételi arányát is figyelembe veszi.

Az IDEA ez alapján állított fel egy rangsort: megnéztük, hogy az egyéni és listás voksok különbsége hány százaléka az összes választára jogosultnak. Az első helyen álló Hiszékeny Dezső 2860 vokssal szerzett többet egyéniben, mint listán – tehát legalább ennyien támogatták más pártok listás szavazói közül –, ez pedig a teljes angyalföldi választóközönség 3,7%-a. Mivel 11 egyéni riválisa is volt, még csak azt sem lehet mondani, hogy „maradékelven” szavazhattak volna rá más pártok hívei is. A rangsort záró Boldvai László viszont még a baloldali szavazatok jelentős részét sem tudta begyűjteni (Nógrád megyei 1-es körzetének választópolgárianak több mint 1%-a volt az egyéni és listás voksok közötti különbség) – igaz, 24 egyéni jelölt indult a választókerületben. Kerék-Bárczy Szabolcs viszont úgy kapott 477 szavazattal kevesebbet a belvárosi választókerületben (a választásra jogosultak számának 0,8%-a), mint a „kormányváltó” lista, hogy mindössze négy riválisa volt.

A rangsor eredményeit összegezve számos tendencia rajzolódik ki: az országosan ismert politikusok jó része valamivel jobban szerepelt, ám összességében az ismertségük önmagában – mint Kerék-Bárczy esete is mutatja – minimális jelentőséggel bírt. Azt is túlzás lenne kijelenteni, hogy a tapasztalat sokat számított volna: az élmezőnyben sok olyan politikus van, aki először indult az adott körzetben, vagy akár teljes újonc volt egyéni jelöltként, ám ott van a rutinos Hiller és Kuncze is – míg a sort a Salgótarjánban 1994 óta induló Boldvai László zárta. Baloldali körzetből talán könnyebben lehetett az első közé keveredni, míg jobboldaliakból a végére, ám ez sem általános érvényű szabály: Sárvárról, Szigetvárról és Győrből is sikerülhetett jó eredményt elérni a rangsorban, míg a a kifejezetten baloldali hagyományú Salgótarján és Budapest 14-es egyéni jelöltje is a lista végén található.

Vegyes képet kapunk akkor is, ha jelölő pártonként végezzük el az összevetést: legtöbb jelöltet adó szocialisták tudhatják soraikban a legsikeresebb jelöltek közül az „éllovas” Hiszékeny Dezsőt, a második Fehér Lászlót (sárvári körzet), a 28 rivális jelölttel szemben is kiemelkedő Nagy Attilát (Szigetvár), ám az utolsó 10 jelölt közül is nyolcat a szocialisták állítottak csatasorba. A DK-ból érdemben csak Kuncze és Oláh Lajos hoztak egyéni pluszszavazatokat (igaz, utóbbinak csak négy riválisa volt), ám a DK jelöltjeinek többsége a rangsor második felében található.

Az általunk alkalmazott rangsorban az Együtt-PM jelöltjei szerepeltek a legjobban: az első harmincban tizenkettő, az utolsó harmincban viszont csak kettő jelöltjük akadt. Helmeczy László kivételével a jól teljesítő jelöltjeik mind újak voltak az adott választókörzetben, vagy ismertségüket (Karácsony Gergely, Szelényi Zsuzsanna, Teket Melinda, Szabó Rebeka, Scheiring Gábor) vagy helyi beágyazottságukat (Somfai Ágnes, Bátyai Edina, Szegedi István, Tigelmann Péter) tudták kamatoztatni.

 egyeni_teljes_IDEA.jpg

 (A rangsor elérhető innen is.)

[1] Az adatok 99%-os feldolgozottságot tükröznek (az átjelentkezőkkel és a külképviseleti szavazatokkal nem számoltunk.)


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: MSZP DK Együtt-PM közös indulás egyéni listás voks közös listás voks Hiszékeny Dezső

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr376050058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

agent_x 2014.04.18. 21:14:40

Lefordítom: sokan nem szavaztak az Együtt-PM listájára Gyurcsány miatt, de egyéniben támogatták a jelöltet. Köszi Feri, megcsináltad!

Blogger Géza 2014.04.18. 21:36:30

Az eltérések azért meglehetően csekély mértékűek. Talán Hiszékeny Dezső, meg még páran, akiknél a különbség a 1,5%-ot meghaladja, lehetnek magukra büszkék.

Blogger Géza 2014.04.18. 21:41:46

@agent_x: Ha ez lenne az egyetlen ok (nyilván nem az), akkor úgy nézne ki, hogy átlagban (az összszavazókat nézve) kb. 0,5%-ot vesztett emiatt a közös lista, viszont GyF támogatóival egy 4-5%-ot biztosan nyert. De pár hét, és kiderül, külön ki mire képes...

ValMat 2014.04.18. 22:12:09

Az egyéni/lista arány országosan a következőképpen alakult (99,99%-os feldolgozottságnál, tehát az átszavazókat is figyelembe véve):
Fidesz 101,08%, Baloldal 102,22%, Jobbik 98,34%, LMP 90,83%, kispártok összesen: 99,45%.
Elmondható tehát, hogy míg az 1% alatti pártok választói elég határozottan saját kedvencükre szavaztak egyéniben és listán, addig az LMP szavazói (és kisebb részben a Jobbik szavazói) az esélyesebb nagy párt/szövetség jelöltjeit támogatták.
Szerintem a táblázatból azok voltak az igazán sikeres baloldali jelöltek, akik 102,22%, tehát az országos átlag felett tudtak hozni.

agent_x 2014.04.19. 12:39:23

@Blogger Géza: valóban, ez csak egy magyarázat, amit adtam. Érdekes lenne megnézni, vajon hogy teljesítettek a többiek (lmp, jobbik, kicsik) azokban a körzetekben, ahol elmaradtak a listás szavazatok az egyénitől.
De az is beszédes lehet, ha nem csak a részvételre jogosultak, hanem a résztvevő, sőt, az érvénytelen szavazatok arányát is megnézzük.
Ezekből kiderülhet, hol maradtak a legtöbben otthon, vagy merre voltak azok az elégedetlenek, akik elmentek, de nem tudtak egyikre sem voksolni.
Ez csak a listára 46173 érvénytelenül szavazót jelentett országosan. Vajon egyéniben ennél több vagy kevesebb az érvénytelen voks?
süti beállítások módosítása