Egy hónappal később, vagyis az Orbán Viktor miniszterelnök által június végén jelzett október helyett novemberben következhet a nagyszabású kampányakció, a rezsicsökkentés következő fejezete - legalábbis erről beszélt a minap Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Az áram, a gáz és a távhő árának újabb 10 százalékos mérséklése kapcsán persze nem a dátum a leglényegesebb kérdés, egyéb részletekről azonban láthatóan a „szak” politika sem akar, illetve vélhetően nem is tud beszélni.

Nemrégiben a közrádióban kezdődött minden hírblokk azzal, hogy Németh Szilárd, csepeli polgármester, rezsicsökkentési szakember beszélt arról a köztelevízióban, hogy „újabb rezsicsökkentésen dolgozik a Fidesz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal arra kapott a nyáron felkérést, hogy dolgozzanak ki egy tervet, amely alapján a fűtési szezon előtt újabb 10 százalékkal csökkenhet a gáz, a villany és a távhő ára”. Vélhetően érdemes volt vezető hírnek kinevezni azt az információt, ami egy grammal sem tett hozzá az év eleje óta tudhatóhoz, de ez legyen a mind kisebb létszámú hírszerkesztőség problémája. Ahogy az is csak szemantikai probléma lehet, hogy ha a „Fidesz” dolgozik rezsicsökkentésen, akkor hogyan kerül a képbe a minisztérium és a hivatal, amely utóbbi ráadásul (elvileg) független intézmény, hozzáértő pártfunkcionárius elnökkel és elnökhelyettessel (amely intézmények ezek szerint vagy egyek a párttal vagy csupán utasíthatók általa).

A nonprofit közszolgáltatások újramelegítése a szektor és úgy általában a gazdaság teljes meg nem értéséről tanúskodik. Természetesen politikai lózungokat sohasem forrásként veszünk figyelembe, mégis szembetűnő, hogy továbbra sem kapnak minimális statisztaszerepet sem a szakmaiságra utaló gondolatok. A jelenleg veszteséges egyetemes szolgáltatás nonprofittá tétele csak az egyik olyan önellentmondás, amelyre - nemcsak most – fittyet hány a kampánygépezet, a sokat idézett „Európa legmagasabb rezsije" toposz azonban már inkább csak szimpla hazugság (minden elemzés rámutat, hogy reálértéken középmezőnybe tartozik az itthoni energiaár). Gondot sokkal inkább az okoz, hogy a fizetésekhez mérten – vásárlóerő-paritáson – kerül az élmezőnybe, de akkor sem a legmagasabb szintre.

De erről a közrádió nem szól és nem is fog.