HTML

Az IDEA Intézet célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) alaptörvény (4) Alaptörvény (2) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) Bernie Sanders (2) bíróság (2) bizalom (1) Bizottság (3) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (1) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) demokraták (1) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (3) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (3) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (1) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) Hillary Clinton (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (4) Joe Biden (1) kampányfinanszírozás (1) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) Merkel (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (2) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) néppárt (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (2) Orbán Viktor (2) Oroszország (4) összefogás (10) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) SPD (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (3) Tyimosenko (1) Ukrajna (3) Ursula von der Leyen (3) USA (3) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Hűséges marad-e a 2016-os Sanders-tábor?

IDEA Intézet 2019.08.19. 12:42

A 2016-os demokrata előválasztás meglepetés jelöltje Bernie Sanders volt, aki a várakozásokkal ellentétben kifejezetten hosszú ideig versenyben maradt Hillary Clintonnal szemben. A szenátor állandó jelzőjévé vált, hogy a demokratikus szocializmus támogatója. A demokrata jelöltek közül Sanders esetében ez a legmeghatározóbb az ideológiai címke. Érdemes tehát végiggondolni, hogy akik 2016-ban Bernie Sanderst támogatták, most ki mellé teszik a voksukat.

Hajdu Nóra elemzése

bernie.jpg

Fotó: Vox

Az amerikai demokraták előválasztása bár hivatalosan még el sem indult, már hónapok óta meghatározó témája az amerikai és nemzetközi sajtónak. Az eddigi televíziós viták, illetve az azokról beszámoló számos tudósítás, elemzés azt emelte ki, hogy milyen ideológiai különbségek érhetők tetten a jelöltek között. A leglátványosabban ez a júliusi vita során vált érzékelhetővé. Ez alkalommal meghatározó volt a társadalombiztosítás témaköre, illetve az elnökjelöltek megoldási javaslatai e téren. A különféle válaszok alkalmat adtak arra is, hogy a jelölteket „ideológiai” értelemben is kategorizálják. A legkézenfekvőbb besorolás mi más lehetne, mint a liberális, baloldali oldal, illetve a mérsékeltek táborának a megnevezése. Előbbi csoportban bérelt helye van a vermonti szenátor Bernie Sandersnek, illetve Elizabeth Warrennek, míg a második csoportban leggyakrabban Joe Bident, vagy éppen Kamala Harrist szokás kiemelni.

A választói magatartás azonban nem érthető meg pusztán az ideológia szemüvegén keresztül, hiszen a választók a legkülönbözőbb szempontok alapján hozzák meg a döntésüket a szavazás napján. Az ideológia, vagy éppen egyes szakpolitikai kérdésekre adott válaszok egy-egy jelölttől csak egy a releváns szempontok közül. Éppúgy meghatározó lehet a szavazás során a voksoló demográfiai helyzete, vagy éppen egy meglévő identitás kérdése. Vannak, akiknél annak van fontos szerepe a döntés meghozatalában, hogy az adott jelölt hogyan teljesít a választóknál, mint vezető, illetve mennyire látja választhatónak az induló politikust. Egy szó, mint száz, a különböző szavazók a legváltozatosabb szempontokat díjazzák a döntésük során.

A 2016-os demokrata előválasztás meglepetés jelöltje Bernie Sanders volt, aki a várakozásokkal ellentétben kifejezetten hosszú ideig versenyben maradt Hillary Clintonnal szemben. A szenátor állandó jelzőjévé vált, hogy a demokratikus szocializmus támogatója. A demokrata jelöltek közül Sanders esetében ez a legmeghatározóbb az ideológiai címke. Érdemes tehát végiggondolni, hogy akik 2016-ban Bernie Sanderst támogatták, most ki mellé teszik a voksukat, mindezt az alábbiakban Nate Silver elemzése mentén teszem.

Sanders 2016-os támogatóinak egy jelentős része azért segítette őt, mert baloldai jelöltként tekintettek rá. Ezek a szavazók most is szavazhatnak így Sanders-re, de dönthetnek Elizabeth Warren mellett is, aki a demokraták liberális szárnyához sorolódik. Korábban számos szavazó választása azért esett Bernie Sanders-re, mert benne látták az elittel szembeni jelöltet. Mindazok, akiknek ez most is fontos, maradhatnak akár mellette, lévén rajta kívül egyik demokrata jelöltnek sem különösebben meghatározó tulajdonsága az elitellenesség.

 Sanders-t 2016-ban azok is segítették, akiknek meghatározó szempont volt, hogy egy fehér férfit támogassanak, a fehér munkásság jelöltjének látták. Ugyanakkor mérések szerint ezen a „területen” Joe Biden is remekül teljesít. Bernie Sanders 2016-ban a fiatalok körében volt talán a legnépszerűbb, nem is meglepő ez, hiszen programja jónéhány pontja nekik volt vonzó, illetve az elittel szembemenő jelöltként tekintettek rá. Most azonban az látható, hogy a fiatal szavazók még nem döntöttek, esélyes lehet körükben Pete Buttigieg, Beto O’Rourke, vagy Andrew Yang is. Mindezek a szempontok arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben az ideológia szemüvegén kersztül egyértelműnek tűnik, hogy Bernie Sanders 2016-os támogatói most is őt segítik, vagy legfeljebb Elizabeth Warrenhez vándorolhatnak tovább, valójában sokkal több jelölt közül választhatnak a szavazók.

 Érdemes összehasonlítanii, hogy a 2016-ban Bernie Sanderst, vagy Hillary Clintont támogatók, most melyik jelölt mellé állnak. Az Emerson College összeállítása alapján Bernie Sanders-re voksolna a Clinton-szavazók 9 százaléka, illetve a 2016-ban Sanderst támogatók 31 százaléka. Joe Biden a Clinton-támogatók 43 százalékára számíthat, de a korábban Sanderst segítők 19 százalékára is. Elizabeth Warren támogatói a legkiegyenlítettebbek: a Clinton-szavazók 15 százaléka, illetve a Sanders támogatók 13 százaléka voksolna rá. Kamala Harrist  a Clinton-szavazók 18 százaléla, míg a Sanders szavazók 10 százaléka támogatja. Pete Buttigieg esetében ez az arány 4, illetve 6 százalék.   

 A vélelmek és az adatok is azt bizonyítják, hogy bár az ideológia egy meghatározó szempont a szavazói preferenciák kialakulása során, de messze nem ír felül minden szempontot. Ráadásul a demokrata szavazóknál az indulók legfontosabb tulajdonsága, hogy esélyesek lehetnek-e Donald Trumppal szemben. Ez a kérdés pedig biztosan nem kizárólag ideológiai alapon dől el.


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: USA Bernie Sanders

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr2015015536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CSOKKI MÁLNA 2019.08.19. 21:38:37

Sandersszel talán tudnának nyerni Trump ellen.Bidennel nem,mert a régi rend embere..

conchita wurst 2019.08.20. 03:59:20

Ha meg nem hal addig a ven troger.