HTML

Az IDEA Intézet célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) Alaptörvény (2) alaptörvény (4) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) Bernie Sanders (2) bíróság (2) bizalom (1) Bizottság (3) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (1) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) demokraták (1) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (3) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (3) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (1) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) Hillary Clinton (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (4) Joe Biden (1) kampányfinanszírozás (1) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) Merkel (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (2) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) néppárt (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (2) Orbán Viktor (2) Oroszország (4) összefogás (10) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) SPD (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (3) Tyimosenko (1) Ukrajna (3) Ursula von der Leyen (3) USA (3) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Devizahitelek: sakk-matt?

IDEA Intézet 2013.12.02. 07:30

Antal Attila írása

 

Kezdünk lassan „hozzászokni” ahhoz, hogy a kormányzat rendre beleavatkozik más hatalmi ágak működésébe, súlyosan veszélyeztetve ezzel az igazságszolgáltatás és az alkotmánybíráskodás függetlensége mellett azok működését. Vajon ahhoz is hozzászokunk majd, hogy egy-egy (alkotmány)bírósági eljárás „pörölyként” funkcionál Orbán Viktor kezében? Sőt, az is előfordulhat, hogy előbb-utóbb úgy és akkor lesz valami alkotmányellenes, ahogy és amikor a miniszterelnök gondolja. Vajon az alkotmányellenesség pusztán politikai ütemezés kérdése?

A kormányzat az Alaptörvény értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól a devizahitelekkel kapcsolatban. A híradások szerint a kormányzat arra keresi a választ, hogy a devizahiteles szerződések felvethetik-e az alkotmányellenesség kérdését, továbbá, hogy a kialakult helyzetet lehet-e utólagos, jogalkotási eszközökkel rendezni. A kormány lépése közjogi szempontból teljesen legitim, hiszen az új AB-törvény – ugyan korábbi szabályozáshoz képest korlátozottabb módon, de – lehetőséget biztosít erre: „38. § (1) Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a Kormány indítványára az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.” A kormány beadványából teljesen világos a testület közjogi-politikai álláspontja: a) a devizahiteles szerződések és az azokat megerősítő bírósági döntések alkotmányellenesek (mert a szerződések tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételeket tartalmaznak és a hitelezők visszaéltek erőfölényükkel, a megsértették a fogyasztók jogait); b) a kormányzat – ha az AB zöld utat ad – akkor jogalkotási úton kíván utólag rendet tenni ebben a zűrzavaros helyzetben.

Ezúttal nem a kormányzat közjogi álláspontját vitatnánk, hanem felhívnánk arra a figyelmet, hogy Orbán Viktor kormánya ismét csak közjogi marionett figuraként tekint egy (elvileg) független intézményre és az AB-t egyfajta végső eszközként (atombombaként) kívánja bevonni a bankokkal vívott csatározásába. A helyzet igen hasonló a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által a bankokra rótt, 9,5 milliárd forintos bírsághoz: a Rogán Antal által még 2011 szeptemberében kezdeményezett GVH eljárás „véletlenül” éppen akkor hozott eredményt, amikor a kormány által a bankoknak, a devizahitel-probléma megoldására adott ultimátuma eredménytelenül telt le. A mostani Alaptörvény-értelmezés közvetlen kiváltója a Kúrán folyó jogegységi eljárás, amelyet – szintén nyomás alá helyezve a legfelsőbb bírói fórumot – maga a miniszterelnök is erősen szorgalmazott. Az eljárás egyik legnagyobb kérdése az, hogy a „deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e?” A kormány azonban meg sem várta a Kúria Polgári Kollégiumának december 16-ára kitűzött jogegységi ülését, hanem rögtön az AB-hoz fordult: ez azt jelzi, hogy Orbán Viktor és csapata nem bízik abban, hogy a kormányzat szájíze szerint (értsd: a bankok „ellen”) dönt majd a bíróság.

Fontosnak tartjuk, hogy a devizahiteles szerződések ügye mind társadalmilag, mind jogállamilag nyugvópontra jusson, ezért valóban kardinális kérdés e szerződések polgári jogi érvényessége és persze alkotmányossága is, azonban azt is érdemes látni, hogy a kormányzat úgy játszik a jogállam húrjain, ahogy éppen neki tetszik és politikai szempontjai szerint igyekszik felfűteni az egyes közjogi intézmények működését, sőt ezzel tulajdonképpen ki is játssza azokat egymás ellen. Úgy véljük, hogy ez legalább olyan társadalmi, politikai és persze jogállami károkat okozhat, mint az alapprobléma.

Mindezek kapcsán a következő kérdések (és persze a bennük foglalt dilemmák) vethetők fel:

- Ha kormányzat – amint láttuk ez egyenesen levezethető az AB-beadványból – Alaptörvény-ellenesnek tartja a devizahiteles szerződéseket, akkor miért csak most kérte ki az AB véleményét és miért nem eleve ennél az Achilleszi pontnál ragadta meg a devizahitelesek megmentésének problematikáját?

- Miért kellett a végtörlesztéssel a bankoknak több mint 260 milliárdos veszteséget okozni, ha a kormányzat szerint eleve alkotmányellenesek a devizahiteles szerződések?

- Miért tekintette a kormány eddig alkotmányosnak a devizahiteles szerződéseket (hiszen abból, hogy különféle eszközökkel megkísérelte „megmenteni” a devizaadósokat, ez következik)?

- Mikor jött rá a kormányzat arra, hogy a devizás hitelszerződések alkotmányellenesek?

- Mit csinál a kormányzat abban az esetben, ha Kúria jogegységi eljárása polgári jogi szempontból érvényesnek mondja ki a devizahiteles szerződéseket, az AB pedig deklarálja azok alkotmányellenességét?

- Politikai szempontból megéri-e több (közjogi) vasat tartani a tűzben és be nem várni az AB véleményének kikérésével a jogegységi eljárás végét?

- Miért gondolja azt a kormányzat, hogy az AB-t célszerű olyan helyzetbe hozni, hogy egy jogegységi eljárás „árnyékában” hozza meg döntését? Miért gondolja továbbá azt, hogy a Kúria szakmai döntésének jót tesz az, hogy az eljáró bírák pontosan tudják: bárhogy döntenek, az AB biztosan véleményt fog mondani a kérdésben és az mindenkit (így a Kúriát is) kötni fog?

- Röviden: miért célszerű egymás ellen kijátszani közjogi intézményeket?

- Pusztán csak formai szurkálódás: miért hivatkozik az a kormányzat az AB-beadványában a testület 1991-es határozatára, ha az AB korábbi gyakorlatát éppen az Alaptörvény negyedik módosításával helyzete hatályon kívül?

Sok tehát a kérdés! Hangsúlyozzuk: a devizahiteles szerződések mindettől függetlenül lehetnek akár érvénytelenek, sőt alkotmányellenesek is. A lényeg viszont az, hogy a második Orbán-kormány eddigi devizahiteles lépései csak a probléma továbbgörgetését szolgálták. A kormányzat csak a ciklus végére – amikorra már az AB személyi összetételét gyökeresen átalakította és a kormánypárti frakciók által megválasztott bírákat 70. életévük után is pozícióban készül tartani – jutott el oda, hogy feltegye az alapvető kérdéseket (érvényesség, alkotmányosság) a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatban. Mindebből sajnos az következik, hogy a kormányzat számára nem a jogszerűség és az alkotmányosság az elsődleges, hanem azok politikai taktikai fegyverként való felhasználása, s ebben a helyzetben a GVH, a Kúra és persze az AB nem lehetnek többek, mint holmi figurák a kormányzat kezében a bankok ellen vívott sakkjátszmában.

 


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: devizahitelesek alaptörvény GVH Alkotmánybíróság Kúria

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr325670842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Brix 2013.12.02. 22:14:55

Valóban csak továbbgörgetik a problémát. A CHF árfolyama mindjárt 250 forint lesz és ebben vastagon benne van a Fidesz-kormány politikája...

desw 2013.12.02. 22:35:44

"Kúrán" és "Kúra"??

Mire teccet gondolni írás közben??

Inkább kormányozniuk kellene és nem erőből megoldani a kérdést, és akkor még haladna is az ügy. Persze akkor nem lenne ilyen látványos és kurucos a küzdelem a gonosz bankok ellen.

kela-bá 2013.12.02. 22:38:41

Válasz a www.hunnio.com -on Drábik-Varga videóban ?

@desw:
@Brix:

egyetmondok 2013.12.02. 22:57:16

" Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)? " --

szól a kérdés az első helyen,amelyre a Kúria választ kéne találjon. De hogyan is,ha a minap egy képviselői kérdésre adott válaszában a kormány államtitkára,Cséfalvay Zoltán szó szerint azt találta mondani,hogy a folyósításkori árfolyamon való forintosítás bedöntené a magyar gazdaságot ?

Tehát az első kérdés megválaszolható a Kúria által úgy is,hogy nem deviza,hanem forint kölcsön a devizaalapú kölcsön (itt lenne a Róna Péter által évek hosszú sora óta emlegetett hibás termék kulcsa,és a hibás termék jogi kategóriája röpköd már rendesen a legfelsőbb kormányzati ajkakról is),ha azonban az,forint kölcsön,akkor csak a folyósítás pillanatában érvényes árfolyamon lehet forint kölcsön,más időpontra nézvést polgári jogi jogi nonszensz lenne ilyet állítani.

Vagy talán a kormányzati megszólalók nem is értik,mit mondanak,amikor a hibás termék fordulatot használják. (Vagy ez kérdés kéne tán legyen.)

Az alkotmányossági felülvizsgálat azt jelenti,hogy a hatályos alaptörvényi szöveghez képest kellene megvizsgálni olyan szerződések tartalmát,amely alaptörvényi szöveg a szerződések keletkezésekor nem is létezett, viszont az az alkotmány szöveg,ami a szerződések keletkezésekor létezett,meg már nem létezik, tehát akad itt sajnos pikantéria,de rendesen.

Peterpapo 2013.12.02. 23:17:35

Én nem tudom, hogy a kormány mit ért, vagy mit nem ért. Egyet tudok. A jelenlegi kormány, ez előzőt okolja az emberek eladósodásáért, ilyen-olyan okok miatt. Akkor most legyenek szívesek, önkritikát gyakorolva, adjanak ki egy nyilatkozatot, mely szerint ők is ugyanolyan aljasok, mint az előző kormány volt, mert engedik, hogy egy bank úgy reklámozza a hitelfelvételt, hogy az emberek vegyenek fel hitelt, hogy drágább karácsonyi ajándékot vehessenek a szeretteiknek. Menjenek a qrva anyjukba! Az emberek ne azért adósodjanak el, hogy drágább ajándékot vegyenek a szeretteiknek! Hogy engedhetik ezt meg? És most nem kell a duma, hogy ebbe nem szólhatnak bele, mert oly sok mindenbe pofáztak már bele, amihez a világon semmi közük sincs, vagy legalábbis a legnagyobb pofátlanság volt beleugatniuk, hogy ezen már nem múlna semmi sem.

desw 2013.12.02. 23:23:25

@Peterpapo:

A hülyéket nem lehet megmenteni, vagy nem érdemes. Aki a reklámok miatt vesz drága ajándékot, az idióta.

von Putri 2013.12.02. 23:34:46

Tele van az írás önellentmondással meg a szokásos libsi kötözködéssel. Ha alkotmánybírósághoz fordul a Zorbán az a baj, ha megkerüli az a baj, ha csinál valamit az a baj, ha meg nem akkor tessék mindenki láthatja hogy csak húzza az időt

Lényeg amit ki kell hozni, hogy a probléma maga a kormány, nem a devizahitel szerződések, nem a bankok. Szegények a végén még bírságot fizetnek, pedig ők csak jót akartak a zügyfeleknek

von Putri 2013.12.02. 23:41:19

@Brix:
A CHF a többi devizához, így az euróhoz képest erősödött mint menekülőpénz, a drágulás nagyobbik része ebből adódik. Ezt a hitel felvételekor kellett volna bekalkulálni, mielőtt aláírták a szerződést

von Putri 2013.12.02. 23:43:29

@Peterpapo:
"ők is ugyanolyan aljasok, mint az előző kormány volt, mert engedik, hogy egy bank úgy reklámozza a hitelfelvételt"

Mindenért ők a felelősek. A reklámokért is, meg azok betiltásáért is