HTML

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) alaptörvény (4) Alaptörvény (2) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) bíróság (2) bizalom (1) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (1) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (3) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (2) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (1) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (4) kampányfinanszírozás (1) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (1) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) néppárt (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (2) Orbán Viktor (2) Oroszország (4) összefogás (10) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (3) Tyimosenko (1) Ukrajna (3) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Zsák a foltját

Intézet a Demokratikus Alternatíváért 2013.05.07. 08:23

Antal Attila írása

 

A Századvég nemrég megjelent kutatásából megtudhatjuk, hogy a megkérdezettek döntő többsége (62 százalék) szerint inkább érvényesülnek az alapjogok hazánkban, majdnem ugyanennyi megkérdezettnek (64 százaléknak) „tele van a hócipője” a negyedik alaptörvény-módosítás körüli mizériával. Vajon nagyot tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy az efféle „felmérésekkel” az alkotmányozó „zsákja megtalálta a foltját”? És mindez nem több nettó (közjogi) kútmérgezésnél?

A Századvég kutatásával három szinten is komoly probléma van: a kontextus, a kérdésfeltevés technikája és az állampolgárok alkotmányos kultúrájára gyakorolt rendkívül káros hatás. Véleményem szerint a kérdezési mód és a mögötte meghúzódó szándék joggal nevezhető közjogi populizmusnak, amely éppen olyan káros, mint az Alaptörvény negyedik módosítása.

(1) A kontextus. Először is érdemes arra utalni, hogy a két kérdés együttes vizsgálata önmagában is alkalmas hangulatkeltésre és a közbeszéd „kisiklatására”. Az alapjogok érvényesülése tekintetében adott „megnyugtató” válaszból szinte egyenesen következik, hogy hagyjuk abba a megosztó vitákat, amelyek teljesen alaptalanok, hiszen nagyon is rendben van minden. A két kérdés ilyen együttes kezelése tehát eleve feltételezi a kutatók által elérni kívánt célt. A felmérés kormány számára igen kedvező időzítése sem lehet véletlen, hiszen Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult az Alaptörvény negyedik módosítása ügyében. Ebben a helyzetben jelen kutatásnak kettős funkciója lehet: egyrészt az AB felé közvetíti a „társadalom álláspontját” arról, hogy az Alaptörvénnyel tulajdonképpen minden rendben van; másrészt, ha az AB saját hatáskörének hiányát állapítja meg az ügyben, akkor ezt a döntést fogja alátámasztani a Századvég felmérése is.

(2) A kérdezés technikája. A „Vannak, akik azt mondják…” típusú kérdések „befolyásoló” technikája nem egyedi a hazai közéletben. Az alkotmányozás közjátékaként is felfogható nemzeti konzultáció szintén hasonló, irányított kérdésekkel operált. Az ilyen kérdések káros „hagyományát” folytatja a mostani közvélemény-kutatás. A Századvég beszámolója szerint „a felnőttek döntő többségének (62 százalékának) személyes tapasztalatai alapján általánosságban inkább érvényesülnek az alapjogok Magyarországon”. A pozitív kontextusban prezentált adat második ránézésre korántsem hangzik olyan jól. Ha úgy vesszük, a válaszadók 38 százaléka (ebből 6 százalék válaszolt „nem tudommal” ) még azt sem volt hajlandó aláírni, hogy „inkább” érvényesülnek az alapjogok, mint nem. Érthetetlen az „inkább érvényesülés” kritériuma: az alapjogok attól alapjogok, hogy nem inkább, hanem feltétel nélkül érvényesülnek. Az, hogy még egy ilyen puha kérdésre sem sikerül konszenzusos választ kihoznia a kérdezőnek, nem jó jel a jogállamiság szempontjából.

Problémás a kérdésfeltevés az alaptörvénnyel kapcsolatban is: „Ön szerint szükséges az alaptörvény módosításáról szóló vita folytatása, vagy inkább tovább kellene lépni és más ügyekkel foglalkozni?” A kérdés sugallja a választ: elég volt a vitákból, lépjünk tovább és foglalkozzunk a fontos dolgokkal. Logikus az, hogy a „továbblépés” pozitív kontextusa inkább vonzó a válaszadók számára, mint a „vita folytatása”, amely egyértelműen negatív konnotáció. Az ilyen körülmények között rögzített, 64 százalékos kiállás a továbblépés mellett korántsem meggyőző.

(3) Káros hatás az alkotmányos kultúrára. Feltehetnénk a kérdést, hogy mindez miért lehet fontos, hiszen nem meglepő, hogy egy adott értékorientációt képviselő agytröszt ilyen felméréssel áll elő. Ezt ugyan minden további nélkül megteheti, itt azonban korántsem erről van szó. Az alkotmányozás és az Alaptörvény, illetve módosításának visszásságai olyan közügyek, amelyeket nem lehet ilyen egyszerűen a szőnyeg alá söpörni. Ez a technika és eljárás súlyosan károsítja az egyébként is csonka állampolgári alkotmányos kultúrát. Egyrészt – amint erre fentebb utaltam – az aggályos kontextus és kérdezési technika megpróbálja elfojtani az Alaptörvénnyel kapcsolatos vitákat, holott egy politikai közösség csak úgy tudja megoldani problémáit (egyébként a Századvég felméréséből is kiderül, hogy egészen biztosan vannak ilyen problémák), ha meg- és kibeszéli őket. Az ilyen típusú kutatások azért veszélyesek, mert éppen akkor akarják bezárni a közjogi és politikai vitákat, amikor ki kellene nyitni azokat. Ez a hozzáállás ismerős lehet, hiszen az Alaptörvény is hasonlóan jár el: a végérvényesség szándékéval kíván lezárni dolgokat, holott éppen számos ideológiai, politikai és nem utolsó sorban történelmi vitát konzervál.

Végül utalni kell arra, hogy e kutatásban is masszívan érvényesül az úgynevezett többségi elv (a társadalmi többség akarata szent és sérthetetlen), és pusztán amiatt lesz valami értékes (például nem kell közjogi vitákat folytatni az Alaptörvény módosítása kapcsán), mert többen mondják azt. Ez a demokrácia alapvető félreértése, hiszen a Századvég-felmérés akár úgy is interpretálható, hogy a személyes tapasztalatok alapján a válaszadók 32 százaléka szerint „inkább nem” érvényesülnek az alapjogok Magyarországon és 24 százalék szerint igen is folytatni kell az Alaptörvény-módosítások vitáját, hiszen sürgős és fontos témáról van szó.

Aki tehát úgy érzi, hogy ezek az eredmények megnyugtatók és az alkotmányozók egy fárasztó nap után hátradőlhetnek kényelmes karosszékeikben, súlyosan téved. Ez a felmérés ezt a látszatot kívánja kelteni, holott a közvélemény kutatói ezzel lényegében az alkotmányosság sírásóinak kezébe adják a lapátot!


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: ombudsman közvélemény-kutatás alaptörvény Századvég

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr395285689

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.