HTML

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Aktuális

 

 

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) Alaptörvény (2) alaptörvény (4) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) bíróság (2) bizalom (1) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (1) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (1) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (2) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (1) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (3) kampányfinanszírozás (1) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (1) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (2) Orbán Viktor (2) Oroszország (4) összefogás (9) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (2) Tyimosenko (1) Ukrajna (2) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Német kvóta, magyar plafon

Intézet a Demokratikus Alternatíváért 2015.01.06. 13:52

Mikecz Dániel írása

Még 2014 végén fogadta el a nagykoalíció Németországban a DAX vezető német nagyvállalataira vonatkozó új szabályozást, amelynek értelmében 2016-tól az új felügyelőbizottságokban a nőknek a pozíciók 30 százalékát kell betölteniük. Az alábbi blogbejegyzésben az érvek, miért nem érdemes alacsony szinten tartani azt a bizonyos „üvegplafont”.

kvota.jpg

Kép: ELTE Online

Még 2014 végén fogadta el a nagykoalíció Németországban a DAX vezető német nagyvállalataira vonatkozó új szabályozást, amelynek értelmében 2016-tól az új felügyelőbizottságokban a nőknek a pozíciók 30 százalékát kell betölteniük. Amennyiben nem sikerül női tagot választani, úgy a poszt betöltetlen marad, ezzel azonban bizonyos esetekben a munkavállalók felügyelőbizottsági képviseletét is csorbát szenvedhet. Az új szabályozás elfogadását heves konfliktusok kísérték a német nagykoalícióban. "A családügyi miniszternek nem kellene nyafognia"- ezt Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője vágta oda a szociáldemokrata Manuela Schwesignek a koalíciós vitában. Később Angela Merkel, mint a CDU elnöke kért bocsánatot a mondatért kollégájától. Az új törvényt egyébként a családügy mellett a szintén szociáldemokrata vezetés alatt álló igazságügyi minisztérium dolgozta ki.

A vezető vállalatok mellett további 3500 közepes vállalatra is vonatkozik a törvény, amelyeknek 2017-től maguknak kell célokat kitűzniük a női arány tekintetében. Az állami tulajdonban lévő cégek esetében ráadásul 2018-tól az 50 százalékos célt fogalmazták meg. A DAX cégeinek van is még hová fejlődniük, ebben a körben 25 százalékos a női részvétel a felügyelőbizottságokban, míg a legnagyobb 150-200 német vállalat esetében ez – a FAZ számításai szerint – nem éri el a 20 százalékot. A női kvótát leghevesebben a CSU támadta, szerintük az a tulajdon szabadságát is sérti, ha a tulajdonosok nem a saját belátásuk szerint választhatják meg a felügyelőbizottságok tagjait. A bajor keresztényszocialisták ezért alkotmányossági vizsgálatot kezdeményeztek a törvénnyel szemben.

A mostani 30 százalékos német kvóta még így is kevesebb, mint a 2020-as 40 százalékos, szankcionálható uniós irányelv, ami természetesen Magyarországra is vonatkozik. Ebben a tekintetben nagy a magyar elmaradás. A BUX index négy legfontosabb cégei közül, amelyek súlya együttesen 95 százalékos, egy cég éri csak el a 20 százalékot. A MOL esetében 9 főből 1 nő, az OTP-nél a 6 fős felügyelőbizottságban egy nő sem ül, a Magyar Telekom-nál 12 főből 2 női tag található, míg a legjobban teljesítő Richter Gedeon 5 fős felügyelőbizottságában 1 nő van. Angela Merkel azzal érvelt a kvóta bevezethetősége mellett, hogy így is rengeteg kiváló képességű nő dolgozik a német gazdaságban, ezért nem fog gondot okozni a megfelelő emberek megtalálása. A női kvóta ebben a tekintetben arra fogja ösztönözni a magyar cégeket is, hogy több esélyt adjanak női alkalmazottjaiknak a középszinteken is, hiszen szükségük lesz a tapasztalt munkatársakra. Nem érdemes tehát alacsony szinten tartani azt a bizonyos „üvegplafont”.

 

 

felügyelőbizottsági tagok száma

női felügyelőbizottsági tagok száma

nők aránya

MOL

9

1

11%

OTP

6

0

0%

MTelekom

12

2

17%

Richter Gedeon

5

1

20%

 


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: női kvóta Németország

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr147046563

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.