HTML

Az IDEA Intézet célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) alaptörvény (4) Alaptörvény (2) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) Baranyi Krisztina (1) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) Bernie Sanders (2) bíróság (2) bizalom (1) Bizottság (3) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (2) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) demokraták (1) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (3) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (3) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (2) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Ferencváros (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) Hillary Clinton (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (4) Joe Biden (1) kampányfinanszírozás (1) Karácsony Gergely (2) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) koronavírus (1) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) Merkel (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (2) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) néppárt (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (3) Orbán Viktor (3) Oroszország (4) összefogás (10) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) SPD (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (3) Tyimosenko (1) Ukrajna (3) Ursula von der Leyen (3) USA (3) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Paks: az ellenzéki következetesség újabb próbaköve

IDEA Intézet 2014.02.02. 17:59

A magukat demokratikus ellenzéknek tekintők rendszeresen magasra teszik azt a (cselekvési) lécet, amelyet aztán szinte soha nem tudnak megugrani. Az ellenzéki tüntetések szónokainak és napi politikusi megszólalásainak folyamatosan visszatérő eleme a „követeljük”, „nem, akkor sem”, a „nem hagyjuk”, a „fellépünk ellene”, hogy aztán maximum a „nem” gomb megnyomásával tiltakozzanak akkor, amikor a Fidesz-KDNP törvényerőre emeli az adott javaslatot.

Kivételt talán a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselői csoportja képez, amelyet rendszer-/kormánykritikus, illetve ügyérzékeny parlamenti akciói, továbbá az ülés megzavarásai miatt rendszeresen büntet Kövér László. Az Együtt-PM aktivistái szintén rendszeresen élnek az „akadályozás” rítusaival – mint legutóbb a NFM átmeneti elfoglalásával –, amelyektől viszont látványosan távol maradnak az Együtt 2014 politikusai – beleértve a harcos Szolidaritást is. A magukat az Orbán-rendszer „kérhetetlen ellenfeleiként” definiálók is eléggé tartózkodóak az akadályoztató akciók során, a fentieket leszámítva az ellenzék leginkább a performatív, figyelemfelkeltő felfordulásban jár élen, mintsem emlékezetes politikai cselekvésben. Amikor viszont a politikus azt kiáltatja a hallgatósággal és híveivel, hogy „nem hagyjuk”, ő pedig bólogat, majd pedig hagyja, akkor erős kétségünk van azt illetően, hogy megfelelő demonstrációját választja-e erejének és hitelességének – és nem inkább saját tehetetlenségéről és tanácstalanságáról tesz tanúbizonyságot.

A negyedik alaptörvény-módosítás során és után – ami véleményünk szerint cezúra kellett volna, hogy legyen a parlamenti politizálást illetően – gyakran elhangzott azon érv, amely szerint kiüresedett a parlamenti munka, az nem több, mint egy törvénygyár. Ha ez így van, úgy érdeklődéssel tekintünk az elé, hogy a paksi bővítés kapcsán a „nem hagyjuk” ellenzéki politikusok, hogyan járnak majd el a parlamenti szavazás ügyében. Természetesen nem arra vonatkozólag kívánunk elvárásokat támasztani, hogy alakítsák át a parlamenti üléstermet arénává, hanem nézzük majd, hogy a „nem hagyjuk” skandálására elégedetten szónokló politikus, hogyan akadályozza meg ezt a nyilvánvalóan megakadályozásra ítéltetett szavazást. Megpróbálja-e? Mint tették a jobbikosok a földtörvény megszavazásakor –, amelyet aztán Házszabályba ütközően fogadtak el. Már csak egy kérdés marad lassan: az ellenzék megakadályozza-e a paksi szavazást, vagy pedig miközben támogatottságában jelentősen lemaradt a „paksi lobbitól” és a Fidesz-KDNP-től, „csak” annyira futja neki, hogy népszavazást kezdeményezne ma és egy majdani kormányváltás után. Tény: hírnek ez is elég, viszont minden bizonnyal nem a hírgenerálás a cél.

Az ellenzék (üléstermi) tanácstalanságának legfőbb oka, hogy az ellenzék szavakban „rendszerként”, cselekvés során viszont „kormányként” tekint Orbán Viktor képviselte politikára. Ha ugyanis Orbán-rendszerről beszélünk – van, akik ennél is tovább mennek, és kriminológiai kifejezésekkel írják le –, akkor nem egészen érthető, hogy miért parlamenti ellenzékként viselkednek az érintettek - túl a képviselői kötelességeken. Ha rezsim, akkor miért nem egy rezsim parlamentjeként értelmezik az Országgyűlést – azaz az így már nem is hagyományos értelemben vett törvényhozást –, és élnek hatásosabb politikai cselekvéssel – akár annak árán is, hogy a Hír Tv „felforgató ellenzékként” értelmezi majd. Ez természetesen egységes ellenzéki fellépést kívánna, nem pedig, mint eddig, amikor is az MSZP-frakció nézi, ahogyan a PM-snek kiállnak, tiltakoznak és készek levonatni fizetésük újabb részét. Ha viszont kormányként tekintenek Orbánékra, akkor nem lehet népszavazás 2014 tavasza, ahogyan azt konszenzussal hangsúlyozták a paksi összellenzéki tüntetés szónokai.  

Rendszer vagy kormány? Ezt kellene így a ciklus végére az erőben és egységben – az összefogás ellenére – nem túl acélos ellenzéknek eldöntenie, nem csak szóban, hanem a politikai cselekvés során. Szavakban vagy pedig politikai cselekvésben is a „rendszerellenzékeként” tekint magára? Ha ugyanis e téren nem jut előbbre, úgy egyrészt a paksi bővítés megszavazásra kerül, másrészt az ellenzék kormányváltásra való képessége, ereje vagy annak látszata sem növekszik, harmadrészt a 2010 utáni tiltakozás hősei továbbra is a felsőoktatási átalakítások ellen tüntető diákok maradnak. Akik nem csak azt kiabálták, hogy „nem hagyjuk”, hanem foglaltak, bíróságra jártak és elismerést szereztek. Lehet, hogy ma már ők sem látszanak, de volt egy pont, amikor ők legalább voltak. 


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: ellenzék tiltakozás alaptörvény Paks

4 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr885794420

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2014.02.03. 12:39:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.02.03. 10:30:16

Paks kell, ezt mindenki tudja. Ezek után nagy balekség lenne pont erre kihegyezni a kampányt.

valasz a KE-nek 2014.02.04. 05:12:36

@Karcolt lendület:
Az mindenesetre biztosabb, hogy kell, mint az, hogy nem.

toportyánzsóti 2014.02.04. 20:16:57

Jelenleg seggszáj moszkovitya hazaárulása nagyságrendekkel nagyobb probléma,persze ha nektek a sarokban lévő kiskupac jobban bejön mint az asztal közepén lévő szarhegy...Röhög a vakbelem az ilyen elméken akik lerakják a diktatúra alapját a választási rendszerben,aztán mikor létrejön nem magukat hibáztatják.
süti beállítások módosítása