HTML

Az IDEA Intézet célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) alaptörvény (4) Alaptörvény (2) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) Baranyi Krisztina (1) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) Bernie Sanders (2) bíróság (2) bizalom (1) Bizottság (3) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (2) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) demokraták (1) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (3) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (3) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (2) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Ferencváros (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) Hillary Clinton (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (4) Joe Biden (1) kampányfinanszírozás (1) Karácsony Gergely (2) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) koronavírus (1) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) Merkel (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (2) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) néppárt (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (3) Orbán Viktor (3) Oroszország (4) összefogás (10) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) SPD (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (3) Tyimosenko (1) Ukrajna (3) Ursula von der Leyen (3) USA (3) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Lesz-e közszolgálati sztrájk?

IDEA Intézet 2013.11.24. 21:28

Rácz Gábor írása

A magyar közszférában tevékenykedő 28 ágazati szakszervezet sztrájkbizottságot alapított, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a kormányt a dolgozók béreinek emelése érdekében. A több konföderáción és közigazgatási ágon átívelő összefogás nem mindennapi, és a feladatuk sem könnyű.

Nem szokatlan a világban, hogy a munkavállalókat képviselő szervezetek a választások közeledtével aktivizálódnak és erőteljesebben igyekeznek nyomást gyakorolni a kormányzatra a képviselt dolgozók érdekeinek védelme érdekében – tüntetések vagy sztrájkok megszervezésével vagy legalábbis azok kilátásba helyezésével. A választások közelsége miatt a kormányok nyilván érzékenyebben reagálnak az akciókra és jobban hajlanak a kompromisszumok megkötésére, mint a választási ciklusok elején vagy közepén. Napjainkra a közszférában ráadásul megerősödött az elégedetlenség, miután a dolgozók jelentős része 2010 óta nem kapott (érdemi) fizetésemelést. A különböző ágazatok (rendvédelmiek, pedagógusok, hivatalnokok) eddig jellemzően elkülönülten vívták harcaikat, ez azonban nem vezetett eredményre. Nyilván ezek az okok vezettek oda, hogy egy eddig nem látott méretű összefogás jött létre a szektor szakszervezetei között a közös fellépés érdekében.

A feladat ugyanakkor nem könnyű. A magyar társadalom általában nem szolidáris sem a sztrájkolókkal, sem a közszférában dolgozókkal. A szektort vasmarokkal irányító Fidesz-KDNP-kormány „nyomás” alatt tartja az ott dolgozókat. A szakszervezetek saját belső személyi és hatalmi konfliktusaival foglalkozó és pillanatnyilag nem is túlzottan népszerű baloldali-balközép ellenzék részéről sem számíthatnak tömeges támogatásra. Ráadásul a közvélemény hajlamos a szakszervezetek akcióit a párpolitikai törésvonalak mentén értelmezni, ami nem könnyíti meg az érdekvédők dolgát.

A mostani összefogásnak két gyenge pontja is van. Az egyik, hogy a résztvevő szervezetek nagy része a rendvédelem területén tevékenykedik, ahol a sztrájk nem lehetséges, így ők nem jelentenek valós sztrájkfenyegetést. Ha a sztrájk mellett döntenének a szakszervezetek leginkább a pedagógusokra támaszkodhatnának a résztvevők közül, bár az ő helyzetüket a kormány már elkezdte javítani. A másik gyenge pont, hogy a szociális szféra (bölcsődei dolgozók, idősellátásban dolgozók, szociális munkások) szakszervezetei kimaradtak az összefogásból. Ők külön sztrájkbizottságot hoztak létre, mivel így látják jobban érvényesíthetőnek érdekeiket. Kétségtelen, hogy az ő helyzetük a legnehezebb a közszférán belül, ezért talán ők a legelszántabbak is, ráadásul ők számíthatnak leginkább a társadalom szimpátiájára.

Az elmúlt évek bizonyították, hogy a jelenlegi kormány csak az erőből ért, abból viszont igen. Ha a kabinet azt érzékelte, hogy egy kérdésben a társadalom jelentős része szemben áll vele, akkor általában eddig is engedett. A választások közeledtével pedig nem érdeke jelentős új konfliktust felvállalni és új frontokat nyitni. A kormánypárt egyelőre jelentősen vezet a közvélemény-kutatásokban az ellenzék előtt, sok százezer szavazó ugyanakkor még nem döntötte el (vagy titkolja), hogy kire adja voksát a jövő évi választásokon. Ebben a helyzetben a sok százezres létszámú és jelentős társadalmi befolyással rendelkező közalkalmazottak politikai preferenciái felértékelődnek, politikai mozgásaik jelentősen befolyásolhatják a választások kimenetelét. A kormány számára párbeszéd és egy ésszerű kompromisszum, valamint a sok százezer közszférabeli dolgozó bérének akárcsak kisebb mértékű emelése több politikai hasznot hozhat a mostani helyzetben, mint a konfrontáció felvállalása. Ez persze jelentős részben azon múlik, hogy a szakszervezeteknek mennyire sikerül mozgósítaniuk tagságukat és maguk mellé állítani a szélesebb közvéleményt.

Jelenleg kevés az esélye annak, hogy végül sztrájkkal végződjön a most megindult folyamat, ez sem a kormánynak sem az érdekvédőknek nem lenne igazán előnyös. A valószínűbb forgatókönyv, hogy a kormány kisebb engedményekkel megpróbálja megosztani a szektor szakszervezeteinek egységét, és ezzel valamilyen kompromisszumra kényszeríteni őket.

A közszférabeli szakszervezetek pozíciói jelentősen romlottak a második Orbán-kormány időszakában. A mostani küzdelem számukra sok szempontból élet és halál kérdése,  ha most sem sikerül eredményt elérniük, akkor alapvető létjogosultságuk is megkérdőjeleződhet, ez pedig az egész magyar szakszervezeti mozgalom számára végzetes lehet.


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: sztrájk közszolgálat szakszervezet tiltakozás rendvédelem sztrájkbizottság közalkalmazottak

4 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr815654273

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.11.25. 12:39:06

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NIldikó 2013.11.25. 07:23:46

"A másik gyenge pont, hogy a szociális szféra (bölcsődei dolgozók, idősellátásban dolgozók, szociális munkások) szakszervezetei kimaradtak az összefogásból.Ők külön sztrájkbizottságot hoztak létre, mivel így látják jobban érvényesíthetőnek érdekeiket."

Tájékoztatásul közlöm, hogy a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) mindkét sztrájkbizottság tagja. A FESZ Szociális tagozata révén, a szociális ágazatban dolgozók érdekképviseletét is ellátja, a Szociális Munka Naján átadott petíció kezdeményezője.

Gábor Rácz 2013.11.25. 15:48:35

Tisztelt NIldikó!

Gábor Rácz Köszönöm szépen a helyreigazítást! Ugyanakkor úgy vélem, hogy a FESZ részvétele a közszolgálati sztrájkbizottságban alapvetően nem változtatja meg az általam leírt erőviszonyokat és nem pótolja a többi szociális terülten lévő szakszervezet hiányát.

Gábor Rácz 2013.11.25. 15:48:35

Tisztelt NIldikó!

Gábor Rácz Köszönöm szépen a helyreigazítást! Ugyanakkor úgy vélem, hogy a FESZ részvétele a közszolgálati sztrájkbizottságban alapvetően nem változtatja meg az általam leírt erőviszonyokat és nem pótolja a többi szociális terülten lévő szakszervezet hiányát.

Khal Drogo 2013.11.25. 21:21:32

Középfokú végzettségű közalkalmazottak, köztisztviselők és kormánytisztviselők minimális bérfejlesztése lehet az a plafon amit ez a sztrájkbizottság elérhet.
Illetve a kormányfő egy interjúban a lakástámogatási rendszerben e szektornak tett kedvezményekről beszélt, azóta is homály fedi a további részleteket.

A kormányváltás óta beharangozott új életpályamodell, mely visszatérő panel a kormányzati kommunikációban, nem mutat életjeleket, nyilvánosan semmiféle információ nincs róla, tudtommal a háttérben egy alacsony intenzitású előkészítő munka zajlik. A különféle sajtóanyagok amelyek a kormany.hu-n is elérhetők 2012.01.01, 2013.01.01, 2014.01.01 bevezetésről beszéltek. Ezek az időpontok nem realizálódtak.

Ez az új életpályamodell ebben a ciklusban, de én úgy gondolom, később sem fog bevezetésre kerülni. A mostani bértábla és szisztéma marad, a kérdés a következő választási ciklus utolsó 2 évében várható hogy napirenden lesz.

A kormányzat prioritási listáján a kérdéskör szerintem az utolsók között szerepel, a kormányzati felső vezetési juttatási rendszer megfelelő, az ideológiai alapú kiválasztási rendszernek köszönhetően a középvezetési szintek is megfelelően motiváltak, az alsó, végrehajtási egységek fluktuációja pedig nem fenyeget bedőléssel, mivel a közigazgatási állománya nagy része olyan speciális tudással bír, ami a versenyszféra számára értékelhetetlen. Ki és milyen állásra venne fel egy könyvtárost, egy adóellenőrt vagy szabálysértési előadót?

Mivel a sztrájk névre szóló, hiszen bérezés nem jár a sztrájktörvény alapján, ezért hát ez a sztrájk a közszférában nem fog nagy támogatást kiváltani.
Egy esetleges bármilyen létszámleépítés miatt a maradék egzisztenciájukat féltő állomány nem fog sztrájkolni. Attól tartva hogy leépítik és ezt a jövedelemforrását is elveszíti.

Summa summarum : Nem lesz változás, esetlegesen csak bizonyos, a megélhetésüket már fedezni nem bíró csoport részére adnak pár százalékos emelést.
A kérdés annyira nincs homloktérben, amit a poszt jól összefoglal, hogy gyakorlatilag a kormányzatot semmi sem kényszeríti a változtatásra.

Én elhúzódó tárgyalásokra számítok, amelyek végül nem vezetnek majd kézzelfogható eredményekre.

A kormányzat addig nem fog bért fejleszteni, amíg az a kormányzati és önkormányzati munka teljes szétesésével nem fog járni. A pedagógusok és orvosok esetén is megvárták ezt, ebben a szektorban is meg fogják tenni.
süti beállítások módosítása