HTML

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) célja, hogy impulzusokat adjon a liberális demokráciát és politikai pluralizmust garantáló intézmények és közösségek számára, formálja a mindennapi politikai cselekvés és gondolkodás értékorientáltságát, valamint erősítse a demokratikus felfogást és tapasztalatokat és az ezekre való nyitottságot. Nem hiszünk az értéksemlegesség illúziójában és elutasítjuk azt a felvetést, hogy a politika nem alkalmas problémáink megoldására. Abban hiszünk, hogy a politika az elveken alapuló értékek, a konstruktív gondolatok és a kritikai gondolkodás terepe kell, hogy legyen.

 

http://www.ideaintezet.hu/

 

http://www.facebook.com/ideaintezet

Friss topikok

Címkék

A (1) ad (1) adatigénylés (1) Áder János (1) Alaptörvény (2) alaptörvény (4) Alkotmánybíróság (4) állambiztonság (1) államosítás (2) átmeneti rendelkezések (1) atomerőmű (1) átszavazás (1) ATV (1) A régi ház (1) bajnai gordon (8) Balog Zoltán (1) baloldal (2) barroso (1) Bayer Zsolt (1) Bergoglio bíboros (1) bíróság (2) bizalom (1) Bokros Lajos (1) Botka László (1) Budapest (1) Bujdosó könyv (1) D-Day (1) Déli Áramlat (3) devizahitelesek (1) DK (5) Dorkota Lajos (2) Dunaferr (1) E.On (7) egészségpolitika (1) egészségügy (1) egyéni listás voks (1) egyetemfoglalás (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (2) Együtt (1) Együtt-PM (4) Együtt 2014 (3) Együtt 2014-PM (12) Együtt 2014-PM plakát (1) elemzők (2) ellenzék (2) ellenzéki egyeztetés (6) ellenzéki együttműködés (1) elővá (1) előválasztás (2) energetika (12) Erdő Péter (1) értelmiségi (1) EU (1) Európai (1) Európai Bizottság (2) Európai Néppárt (1) Európai Ügyészség (1) Európai Unió (1) Falus Ferenc (1) Fidesz (1) Fidesz-KDNP (2) fodor gábor (1) főpolgármester-jelölt (1) François Hollande (1) G. Fodor Gábor (1) gáz (1) gázkrízis (1) Gazprom (2) Gurmai Zita (1) GVH (1) győzteskompenzáció (1) Hallgatói Hálózat (1) Hazatérés Temploma (1) Heti Válasz (1) hittan (1) Holoda Attila (1) Horthy-kor (1) Horthy-szobor (1) IEA (1) ifj. Hegedűs Lóránt (1) információszabadság (2) integráció (1) internetadó (1) Ipsos (1) Janukovics (1) Jevromajdan (1) Jobbik (3) kampányfinanszírozás (1) Kazinczy utca (1) képviselet (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) kétharmad (2) kétpárti (1) Kiss László (1) könyv (1) koordinálta indulás (4) kormányváltás (3) korrupció (1) Kovács Pál (1) Kövér László (2) közalkalmazottak (1) Közgép (1) közös indulás (3) közös listás voks (1) közrádió (1) közszolgálat (1) közvélemény-kutatás (4) Kúria (3) Lázár János (2) LIGA (1) Lisszaboni Szerződés (2) Magyar Energia Hivatal (2) Mali (1) Marine Le Pen (1) Martin Schulz (1) Matolcsy (1) Medián (1) megújuló energia (1) mesterházy attila (6) Milla (1) miniszterelnök-jelölt (2) miniszterelnök-jelölti vita (1) MSZP (19) MVM (10) Nabucco (1) Németh Lászlóné (1) németh szilárd (3) Németország (1) Nemzeti Front (1) Nemzeti Választási Bizottság (1) népegészégügy (1) Népszabadság (1) népszavazás (2) női kvóta (2) nonprofit (1) NVB (1) ombudsman (1) önkormányzati választás (2) Orbán Viktor (2) Oroszország (4) összefogás (9) Paczolay Péter (1) Padlóról padlóra (1) Paks (11) pápaválasztás (1) Parlament (1) piac (1) PM (1) politikai elemzés (1) politikai korrektség (1) populizmus (2) prevenció (1) Putyin (3) református egyház (1) rendeleti kormányzás (1) rendvédelem (1) Rétvári (1) rezsicsökkentés (21) rezsiharc (1) Rogán (1) Rogán Antal (1) röghöz kötés (1) Roszatom (1) RWE (2) Sarkozy (1) szakszervezet (2) Szárszó (1) Századvég (2) Sziget (1) Szigetvári Viktor (1) szinkretizmus (1) szolárpanelek (1) Szolidaritás (1) sztrájk (1) sztrájkbizottság (1) TÁMOP (1) Tarlós István (2) tiltakozás (4) TNS Hoffmann (1) több biztosító (1) töredékszavazat (1) Tormay Cécile (1) törvénygyár (1) trafik (1) trickster (1) tüntetések (3) Tyimosenko (1) Ukrajna (3) választási rendszer (2) választás 2014 (2) Varga Mihály (1) vizitdíj (1) Címkefelhő

Nők a törvényhozásban: Magyarország a 118. helyen

Intézet a Demokratikus Alternatíváért 2013.09.09. 12:54

Mikecz Dániel írása

 

Gurmai Zita, az MSZP EP-képviselője a Népszabadság augusztus 22-i lapszámában a következőket nyilatkozta: "Az MSZP európai parlamenti listáját 2009-ben három nő vezette, és most is azon leszek, hogy minél több nő kapjon lehetőséget. Hozzá kell tenni, hogy a magyar pártok közül a szocialista párt alkalmazott elsőként ifjúsági és női kvótát." 

Valamivel több mint három hete megjelentett kiadványunkból kiderült, hogy ez mit is jelentett a gyakorlatban. Egyrészt az előírt 20 százalékos arány a női és a fiatal képviselőkre együttesen vonatkozik, csak a választási rendszer listás ágát érinti, és sorrendi szabályt ott sem ír elő. Így fordulhatott elő, hogy az MSZP 2010-es listáján a 19. és a 69. hely között egyetlen női jelöltet nem találunk. Jelenlegi frakcióban – kiválások és kilépések után – kettő nő foglal helyet.

De ha már a kvóta kérdésnél vagyunk: az Európai Unió huszonnyolc tagállama közül tizenkilencben alkalmaz legalább egy parlamenti párt nemi kvótát. Ezek jellemzően a baloldali, szociáldemokrata pártcsaládhoz tartoznak. Ausztriában, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Magyarországon, Spanyolországban és Svédországban van olyan zöld párt, amelyik alkalmaz nemi kvótát, és ezek mindegyikében a szociáldemokrata pártoknak is van kvótája. Franciaországban, Görögországban és Szlovéniában a pártok mellett jogszabály is rendelkezik a nemi kvótáról. Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban és Lettországban se önkéntes, se kötelező kvóta nincs.

Svédországban a leginkább kiegyenlítettebb a nemek aránya a képviselők között, a mandátumok 44%-át nők birtokolják. A se párt által önkéntesen vállalt, se jogszabályban rögzített kvótát nem alkalmazó Finnország és Dánia a második, illetve a harmadik helyen szerepel, 40% körüli női képviselői aránnyal. A 26%-os uniós átlagarány alatt 16 tagországot találunk, 20% alatt hatot, 10% alatt csupán egyetlen egyet, a listán utolsó Magyarországot. Hazánk világviszonylatban sem áll jól, az Interparlamentáris Unió adatai szerint ugyanis 189 ország közül a 118. helyen áll, úgy, hogy előttünk több ország azonos helyezést ért el.

A női parlamenti képviselet nem csak bokréta a törvényhozás kalapján, így a női törvényhozási részvétel mellett kiállni nem udvariassági kérdés, nem gesztus, hanem a létező kontraszelekcióval szembeni küzdelem. A női képviselők alacsony száma ugyanis jelzésértékű minden más társadalmi csoport számára. Az éppen regnáló hatalom támogatását bíró vagy egy szektort monopolizáló szűk kisebbséget leszámítva mindenki elemi érdeke, hogy a tenderek vagy éppen álláspályázatok elbírálása megismerhető, objektív kritériumok alapján, egyenlő feltételek mellett történjen. A nők politikai jelenléte segíthet abban is, hogy más területeken is kiegyensúlyozottabb legyen a nemek aránya. Jelenleg a felsőoktatásba bekerülők 60%-a nő, de a Budapesti Értéktőzsde BUX indexében szereplő cégek felügyelő bizottságai tagjainak csupán 5,3%-a, ami elmarad a magasnak egyébként sem nevezhető 13,7%-os uniós átlagtól. Egy 2012-es EU-irányelv szerint ennek az aránynak el kell érnie a 40%-ot 2020-ig. Hasonló a helyzet a tudományos szférában is: az MTA rendes tagjai között 4,4% a nők aránya, jóllehet a számok kedvezőbbek a levelező és az akadémiai doktorok esetében (15,2 ill. 16,6%).

Mit hoz majd a 2014-es év a női képviselet terén? Megint a nők fognak rosszul járni?


Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon is:

Címkék: képviselet női kvóta Gurmai Zita

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://ideaintezet.blog.hu/api/trackback/id/tr645503310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2013.09.09. 17:54:24

a mellékelt ábra kiválóan mutatja, hogy miért marhaság bármiféle ilyen kvóta, valamint azt is, hogy a nőknek eszük ágában sincs belemerítkezni ebbe a mocsokba, amit mi eufemizálva politikának hívunk.

ha a nők erősebb érdekérvényesítést szeretnének már rég lenne pártjuk, céljuk, javaslataik, véleményformáló elitjük, bármijük. csak az melós dolog.

mint ahogy egy nem populista-nacionalista párt létrehozása (és működtetése) is. nem is nagyon akaródzik senkinek se belevágni.

qwertzu 2013.09.10. 14:54:08

A választók több mint 50%-a nő. Annyival gond nélkül elérhető egy kétharmados parlamenti képviselet.

Girhes Joe 2013.09.10. 15:11:04

Ahogy egy szemüvegest nem feltétlenül szemüveges, és szőkét nem feltétlenül szőke képvisel, úgy nőt se feltétlenül nő és férfit se feltétlenül férfi. Azt ugyanis nem képviseleti demokráciának hívják, hanem reprezentatív mintavételnek.

Ahhoz meg feministának kell lenni, hogy ne tűnjön fel a következő két, hangosan kimondott céljuk közötti ordenáré ellentmondás:
1) a nők férfiaktól eltérő viselkedése, tulajdonságai csak sztereotípiák, vagy legjobb esetben is társadalmi beidegződések, amiktől minél hamarabb meg kell szabadulni, és
2) a nők arányának növelése egy döntéshozó testületben érdemileg megváltoztatná a döntéshozatalt csak attól, hogy a helyek egy bizonyos százalékát férfiak helyett nőkkel töltik fel.

Kakimaki0123456789 2013.09.11. 13:15:20

@Gergő77: Javaslom a parlamenti kepviselok ivartalanitasat bevezetni, hogy semlegesen tudjak mindenki erdeket kepviselni.